Átfogó lakhatási programot indít a kormány, amelynek középpontjában a megfizethető bérlakások, az új kollégiumi férőhelyek és az intézményi bérlakásszektor fejlesztése áll – jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteki sajtótájékoztatóján.

A program első körben 550 millió eurós uniós forrásra épül, de további finanszírozással a beruházások összértéke akár a 3 milliárd eurót is elérheti.

Vitézy arról is beszélt, hogy újraindítanák a csepeli Diákváros beruházását.

Vitézy Dávid szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben jelentősen romlott a lakhatás megfizethetősége. Míg tíz évvel ezelőtt egy átlagos magyar lakás ára mintegy 5,9 évnyi nettó átlagkeresetnek felelt meg, mára ez az érték hét év fölé emelkedett.

A miniszter szerint eközben jelentősen visszaesett a lakásépítések volumene, a lakásárak növekedése pedig kétszeresen meghaladta a reálbérek emelkedését. A bérleti díjak reálértéken is jelentősen nőttek, miközben Budapest mellett a nagy vidéki egyetemi városokban is komoly kollégiumi férőhelyhiány alakult ki. Vitézy szerint mindez együttesen egyértelműen lakhatási válságot eredményezett, amelybe az államnak a korábbiaknál aktívabban kell beavatkoznia.

Új bérlakáspolitika jöhet

A kormány ezért többek között a lakástörvény, a bérlakáspiac szabályozása, az adójogszabályok és a pénzügyi ösztönzők átalakítására készül. Vitézy szerint a korábbi kormány lakáspolitikája elsősorban a saját tulajdon megszerzését támogatta, miközben az intézményi bérlakásszektor fejlesztése háttérbe szorult. Az új kabinet ezen változtatna: a cél az, hogy a fiatalok, pályakezdők és családalapítók számára nagyobb számban váljanak elérhetővé megfizethető bérlakások.

A miniszter szerint ez a munka nem pusztán támogatási programokat jelent majd, hanem

• az adószabályok,

• a pénzügyi ösztönzők,

• az építési és működtetési szabályok,

• valamint a lakáspolitikát érintő törvények

átalakítására is szükség lesz. A kormány december 31-ig dolgozza ki az átfogó program részleteit, és a szabályozás előkészítése során az önkormányzatokkal, ingatlanfejlesztőkkel, finanszírozókkal, az építőipari szereplőkkel és a Magyar Nemzeti Bankkal is egyeztetnének.

550 millió euró már rendelkezésre áll

A program egyik legfontosabb pillére új megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek építése lesz. Vitézy közlése szerint erre 550 millió eurónyi forrás már rendelkezésre áll, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank közvetítésével lehet majd felhasználni. A konstrukcióban a beruházások finanszírozásának 20 százalékát támogatás biztosíthatja, a fennmaradó 80 százalékot pedig piaci forrásból kell előteremteniük a fejlesztőknek. Cserébe vállalniuk kell, hogy a projektek egy része megfizethető lakhatási célokat szolgál.

A miniszter számításai szerint az 550 millió eurós forrás így több mint 2 milliárd euró értékű ingatlanfejlesztést mozgathat meg.

A programhoz később az Európai Beruházási Bank finanszírozása is társulhat, amellyel a teljes fejlesztési volumen akár a 3 milliárd eurót is elérheti. A beruházásokban az állam finanszírozóként, szabályozóként és több esetben telektulajdonosként is megjelenhet, miközben a magánforrásokat ingatlanfejlesztők, intézményi befektetők, ingatlanalapok, projektcégek, nonprofit szervezetek vagy akár egyetemek biztosíthatják.

Rákosrendező is bekerülhet a programba

Vitézy hangsúlyozta, hogy a lakásépítéseket nem kizárólag mennyiségi alapon szeretnék ösztönözni. Budapesten szerinte elsősorban arra van szükség, hogy az állami beavatkozás jobb urbanisztikai és építészeti minőségű fejlesztéseket eredményezzen, amelyekhez megfelelő közszolgáltatások, tömegközlekedés és megfizethető lakások is társulnak.

Példaként Rákosrendezőt említette, ahol már rendelkezésre állnak olyan fejlesztési elképzelések, amelyek egy nagyobb városfejlesztési és lakhatási program alapját jelenthetik.

A vidéki nagyvárosokban más jellegű problémával szembesül a kormány: az építési költségek országszerte hasonlóak, miközben az ingatlanok értékesítési és bérleti árai jelentősen elmaradhatnak a budapestiektől, ezért több projekt piaci alapon nehezebben megvalósítható.

Újraindítanák a csepeli Diákvárost

Vitézy a sajtótájékoztatón a csepeli Diákváros sorsáról is beszélt. A miniszter szerint a kormány megvalósítaná a korábban tervezett fejlesztést, amely jelentős számú új kollégiumi férőhely létrehozását tenné lehetővé Budapesten. Vitézy úgy fogalmazott, hogy a beruházást az előző kormány akadályozta meg azzal, hogy az érintett telkeket egy közérdekű vagyonkezelő alapítványnak adta.

A kormány terve szerint ezeknek az alapítványoknak a megszűnésével az állam visszaveszi az érintett területeket, így a Diákváros projektje ismét elindulhat. A Diákváros újraindítása illeszkedne a kormány szélesebb lakhatási programjába is, amely a bérlakásépítés mellett a nagy egyetemi városok kollégiumi kapacitásának jelentős bővítését is célul tűzi ki.

Bécsi mintát is követnének

Vitézy szerint Magyarország a lakáspolitikában jelentősen lemaradt a régió több országához és Nyugat-Európához képest. Példaként Bécset említette, ahol a város és az általa működtetett lakásalapok meghatározó szereplői a helyi lakáspiacnak, és az új fejlesztések jelentős része valamilyen támogatott vagy megfizethető konstrukcióban valósul meg. A miniszter szerint Magyarországon is szakítani kell azzal a rendszerváltás után kialakult szemlélettel, amely szerint az államnak kizárólag szabályozóként van szerepe a lakáspiacon.

Az új program alapján a közszféra a jövőben finanszírozóként, telektulajdonosként és aktív fejlesztési partnerként is megjelenhet. A kabinet célja, hogy ennek eredményeként nagyobb számban épüljenek megfizethető lakások és kollégiumok, miközben létrejöjjön egy Magyarországon eddig csak korlátozottan működő intézményi bérlakásszektor.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Máthé Zoltán