2026. augusztus 17. 10:23

A piacot jelenleg kifejezetten kedvező makrogazdasági környezet támogatja: idén júliusban az infláció mindössze 1,2 százalék volt, a jegybanki alapkamat pedig 5,75 százalékra csökkent. A reálbérek folyamatosan nőnek, így az idei bruttó béremelkedés megközelítheti a 9 százalékot. Horti Flóra, az MBH szenior ágazati elemzője szerint ezek a tényezők továbbra is fenntartják a vásárlási kedvet, a tavalyi felfokozott keresletet azonban egy kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb növekedési pálya váltja fel.

Nő az újlakás-kínálat

A kínálati oldalon már egyértelmű a fellendülés. Az év első hat hónapjában több mint hatezer új lakást adtak át, ami 22 százalékos növekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest, a kiadott építési engedélyek száma pedig 30 százalékkal ugrott meg. A fejlesztések különösen Budapesten pörögtek fel, ahol

az új lakások kínálata az elmúlt évtized legmagasabb szintjét érte el.

A szakértők várakozásai szerint idén összesen mintegy 15 ezer, jövőre pedig akár 20 ezer új ingatlan is elkészülhet.

Lassult az ingatlanpiac

A kereslet ezzel szemben visszafogottabb képet mutat. Míg 2025-ben közel 147 ezer adásvétel történt, idén az elemzők 118-125 ezer tranzakcióra számítanak. Az év első felében regisztrált mintegy 32 ezer szerződéskötés 10 százalékos elmaradást jelent a tavalyi adatokhoz képest.

A kereslet mérséklődésével párhuzamosan az árak emelkedése is csillapodott: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az éves lakásár-növekedés üteme a második negyedévre 17,8 százalékról 12,3 százalékra esett vissza, sőt negyedéves alapon egy enyhe, 1,1 százalékos árcsökkenést is regisztráltak. Bár az ingatlanok várhatóan továbbra is drágulnak, a tavalyi 23,5 százalékos árugrás már nem ismétlődik meg. Idén országos szinten 8-13 százalékos áremelkedés várható, ami területenként eltérően alakul, hiszen a fővárosban és az agglomerációban mérsékeltebb, míg a vidéki térségekben erőteljesebb drágulásra lehet számítani.

Csúcstámadásban a hitelezés

A finanszírozási oldal továbbra is a lakáspiac egyik legerősebb motorja: az első hat hónapban 1 578 milliárd forint értékben kötöttek új lakáscélú hitelszerződéseket, ami 94,8 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Az elemző várakozása szerint

2026-ban az új lakáscélú hitelszerződések volumene meghaladhatja a 2 700 milliárd forintot,

miközben a lakáscélú hitelállomány 25-28 százalékkal bővülhet, így a hitelezés akár új csúcsokat is ostromolhat.

Ezzel párhuzamosan az albérletpiacon mérséklődik a dinamika: a KSH-Ingatlan.com lakbérindex szerint júliusban országosan 5 százalékkal, Budapesten 5,5 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak éves alapon. A fővárosi medián lakbér elérte a 260 ezer forintot, míg a vidéki nagyvárosok közül továbbra is Debrecen számít a legdrágább piacnak.

Az MBH Elemzési Centrum szerint összességében

2026 a lakáspiac stabilizálódásának éve lehet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images