Az Európai Bizottság pénteken teszi közzé éves jogállamisági jelentését, amely a Politico által megszerzett részletek alapján több területen is pozitívan értékeli a magyarországi változásokat, azonban további reformokra is javaslatot tesz.

A dokumentum különösen fontos lehet a Tisza-kormány számára, hiszen irányt mutathat azokban a kérdésekben, amelyekkel Brüsszel szerint tovább erősíthető az állami működés átláthatósága és az intézményi garanciák rendszere.

A jelentés elismeri az elmúlt hónapokban végrehajtott egyes intézkedéseket, köztük a vagyonnyilatkozati rendszer reformját, valamint a civil szervezetek működését érintő változtatásokat. A Bizottság szerint ezek olyan lépések, amelyek korábbi ajánlásokra reagálnak, és

hozzájárulhatnak a Magyarország és az Európai Unió közötti bizalom helyreállításához.

Brüsszel ugyanakkor több olyan területet is azonosított, ahol további előrelépést tart szükségesnek. A kiszivárgott részletek szerint ilyen az

• alsóbb fokú bíróságok ügyelosztási rendszerének átláthatóbbá tétele,
• a bírák, ügyészek és bírósági alkalmazottak bérezésének hosszabb távon kiszámítható rendezés,
• a lobbitevékenységek átláthatóbb szabályozása, valamint
• a „forgóajtó-jelenség” kezelése.

Ez utóbbi arra a gyakorlatra utal, amikor egy korábbi állami tisztviselő rövid időn belül a magánszektor olyan területére igazol át, amelyek összeférhetetlenségi kérdéseket vethetnek fel. Különösen aktuális ez az eset Szijjártó Péter volt külügyminiszter szerdai bejelentése után, miszerint annál a BYD-nál kerül felsővezetői pozícióba, amelynek jelentős állami támogatásokat lobbizott ki, hogy Magyarországon is terjeszkedjen.

Magyar Péter miniszterelnök külön bejegyzésben és csütörtöki sajtótájékoztatójában is beszélt az üggyel kapcsolatban, miszerint komoly jogi aggályok is felmerülhetnek, így vizsgálat és eljárás is indulhatott az ügyben, de részleteket nem árult el.

A jogállamisági jelentés várhatóan azért is kiemelt figyelmet kap majd, mert ezek dokumentumok az elmúlt években egyre inkább szakpolitikai viszonyítási ponttá váltak a tagállamok számára. A magyar kormány tekintetében a mostani ajánlások olyan területeket jelölhetnek ki, amelyek meghatározóak lehetnek az elkövetkező évek törvényalkotásában, különösen

az igazságszolgáltatás működésének modernizálása, az átláthatóság növelése és az állami döntéshozatal további „kifehérítése” szempontjából.

Címlapkép forrása: EU