Ezen a héten születhet döntés az Oroszországgal szembeni 21. uniós szankciós csomagról, azonban Görögország nem hajlandó elfogadni annak kulcselemét, amíg az Európai Bizottság nem bizonyítja, hogy az orosz gazdaságnak "sokkal" jobban fájna, mint a görög szállítmányozásnak. Brüsszelben már dolgoznak a hatástanulmányon, amelynek bizonyítania kell, hogy az orosz LNG szállításának tilalma valóban megkerülhetetlen károkat okozna Oroszországnak, ellenkező esetben azonban csak a kivételek mellett adhatják áldásukat az újabb szankciókra.
Az Európai Bizottság az utolsó pillanatokban próbálja megmenteni az Oroszországgal szembeni 21. uniós szankciós csomag egyik kulcsfontosságú elemét, miután Görögország jelezte, hogy
nem fogja támogatni az orosz cseppfolyósított földgáz szállításának tervezett tilalmát, mivel meglátásukban szerint ez az intézkedés túl súlyos károkat okozhatna a görög hajózási ágazatnak
– tudta meg a Politico egy a tárgyalásokban résztvevő tisztviselőtől.
A Bizottság megoldása, hogy részletes elemzést készít a tilalom várható gazdasági hatásairól, amelyet kedden mutatna be a tagállamoknak. Az anyag ezt követően az állandó képviselők szerdai ülésének napirendjére kerülhet, amelyet a diplomaták már a teljes szankciós csomag szempontjából sorsdöntőnek tartanak.
A brüsszeli testület azt próbálja bizonyítani, hogy az orosz LNG tengeri szállításának korlátozása lényegesen nagyobb gazdasági veszteséget okozna Moszkvának, mint Görögországnak. Emellett arra is választ kell adnia, hogy az intézkedést mennyire lehetne kijátszani a hajók más országok zászlaja alá történő átjegyzésével.
A görög kormány attól tart, hogy az uniós vállalatok kiszorulásával harmadik országok hajózási társaságai vennék át az orosz energiahordozók szállítását. Ebben az esetben Oroszország bevételei csak időszakosan és kis mértékben csökkennének, míg a görög hajózási vállalatok jelentős megrendelésektől esnének el.
A görögök ezért azt várják a Bizottságtól, hogy számszerűen igazolja a tilalom Oroszországra gyakorolt nagyobb gazdasági hatását.
Ha nem sikerül meggyőzni a görög kormányt, végső megoldásként külön mentességet biztosíthatnak a számukra, azonban több tagállam elégedetlen ezzel az áthidalással, mivel szerintük rossz üzenetet küldene, ha Görögország saját gazdasági érdekeire hivatkozva kivételt kapna. Ez annyiban különbözik a korábbi - így a Magyarországnak adott - kivételektől, hogy azok esetében elviekben ellátásbiztonságról van szó, nem profitvesztésről.
A lapnak nyilatkozó diplomaták elsősorban Németország példáját emelik ki, amely 2022 előtt gázimportjának több mint felét Oroszországból szerezte be, így komoly gazdasági árat fizetett az energetikai kapcsolatok felszámolásáért.
A csomag egyes elemeit Ausztria is vitatta, azonban várhatóan már nem fogja akadályozni az elfogadást, annak ellenére, hogy a Bizottságtól csak javaslatokat kapott a Raiffeisen Bankot érintő veszteségek kezelésére, kompenzációt nem. Az eredeti kérelmük alapvető elvi aggályokba ütközött, hiszen a bank magától döntött úgy, hogy folytatja tevékenységét Oroszországban a háború kitörése után, tehát az ezzel járó kitettségeket ő vállalta magára.
Ettől függetlenül, úgy tűnik, a szankciós csomagba már biztosan bekerül az orosz olajra vonatkozó ársapka jelenlegi szinten történő rögzítése is, így a görögök által ellenzett LNG tiltás az egyetlen vitás elem, ami érdemi módon hathat a csomag hatékonyságára.
Címlapkép forrása: EU