Donald Trump kormánya egy globális „szólásszabadsági” nyilatkozat elfogadását kezdeményezi az ENSZ szeptemberi közgyűlésén, amelyet európai politikusok az uniós technológiai szabályozás elleni újabb amerikai támadásként értékelnek. A Politico által megismert tervezet szerint az Egyesült Államok olyan dokumentum aláírására próbálja rávenni a világ vezetőit, amely elítéli a véleménynyilvánítást állítólag veszélyeztető új törvényeket és szabályozási kereteket.

A tervezet arra figyelmeztet, hogy a dezinformációnak, félretájékoztatásnak vagy gyűlöletbeszédnek minősített tartalmak szankcionálása veszélyeztetheti a szólásszabadságot, amennyiben azok közvetlenül nem uszítanak erőszakra.

Az aláíróktól azt is kérnék, hogy ne kötelezzék a szolgáltatókat olyan tartalommoderálásra, amely a jogszerű vélemények túlzott mértékű eltávolításához vezethet. Bár Sarah Rogers amerikai külügyi államtitkár-helyettes szerint a dokumentum nem írná felül az uniós digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet (DSA), az úgynevezett "értelmezési segítség" könnyen politikai eszközzé válhat az amerikai adminisztráció kezében bármilyen fajta kritika megalapozásához.

Az európai bírálók szerint az amerikai elnök egyszerűen a szólásszabadság védelmére hivatkozva akar egy szabályozatlan globális online piacot kialakítani.

Az uniós álláspontban a szólásszabadság nem jelenti automatikusan azt, hogy a platformok algoritmusainak minden tartalmat korlátlanul fel kell erősíteniük. Ergo a véleménynyilvánításhoz nem kéne nagyobb hangosbemondót adni, csak abból kifolyólag, hogy egy szélsőségesebb álláspont feltehetően nagyobb figyelmet fog vonzani.

Bár a vita itt elsősorban politikai témákra van felhúzva, a valóságban két fontos uniós szabályozásról van szó, amelyeknek sem a finomhangolása, sem a betartatása nem könnyű.

• Egyrészről a digitális szolgáltatásokat szabályozó DSA nem általános igazságügyi döntőbíróként kezeli a szolgáltatókat, hanem arra kötelezi a legnagyobb platformokat, hogy mérjék fel és mérsékeljék többek között a választások tisztaságát, a közbiztonságot és az alapvető jogokat fenyegető rendszerszintű kockázatokat. Itt bírságok akkor kerülnek kiszabásra, ha ezeknek nem vagy csak szerény mértékben tesznek eleget a platformok.
• Másrészről a digitális piacokról szóló DMA, amely a kapuőri helyzetben lévő technológiai vállalatok piaci magatartását szabályozza, és azt próbálja megakadályozni, hogy az amerikai óriáscégek saját szolgáltatásaikat vagy üzleti modelljeiket tisztességtelenül előnyben részesítsék.

Az EU 2025-ben 500 millió eurós bírságot szabott ki az Apple-re, a Metát pedig 200 millió euróra büntette a DMA megsértése miatt. Az uniós bíróság 2026 júliusában emellett helybenhagyta a Google Androiddal kapcsolatos, mintegy 4,1 milliárd eurós versenyjogi bírságát, amelyet a keresőpiaci erőfölényével való visszaélés miatt szabtak ki. A kínai AliExpress frissen kapott 550 milliárd eurós bírságot, ám

ezek behajtása vagy korrigálása ez idáig lassú folyamatnak bizonyul.

Az amerikaiak a folyamatos vámfenyegetések mellett számtalanszor említették már, hogy hajlandóak lennének megvizsgálni az unió által áhított kedvezményes acél- és alumíniumimport-kvótákat, amennyiben "felülvizsgálnák" (értsd: lazítanák) a DSA-ban, illetve a DMA-ban foglalt elvárásokat.

Az nem kétség, hogy a szabályozás hiánya nem egy pusztán semleges állapotot teremtene, de szinte lehetetlen objektív határvonalat húzni annak meghatározásakor, hogy mi az, ami már konkrét, rossz szándékú dezinformáció.

A legtöbb EU-s szereplő szerint persze moderálási kötelezettségek nélkül a választási manipuláció, az erőszakos radikalizáció és a gyűlöletkeltés kockázatai maradnának kezeletlenek, piaci korlátok nélkül pedig tovább erősödhetne néhány amerikai vállalat monopolhelyzete.

A tagállami képviselők már megkezdték az amerikai tervezet vizsgálatát, és várhatóan megpróbálják úgy módosítani a szöveget, hogy annak elfogadása ne teremtsen precedenst a DSA vagy a DMA megtámadására. Ha az európai kormányok nem írják alá a dokumentumot, a Trump-kormány minden bizonnyal a szólásszabadság ellenfeleiként állítja majd be őket,

ha viszont változtatások nélkül csatlakoznak hozzá, azzal közvetve saját technológiai szabályozásukat és szuverenitásukat gyengítik.

Ugyan ez mindenképpen egy csapdahelyzetet eredményez, Trump elnök megítélése jelentősen romlott az európaiak körében, mióta második ciklusában szinte minden nagyobb lépésével kiszámíthatatlan helyzetbe sodorja a szövetségeseit. Effektíve a saját önkorlátozásának hiánya és a nemzetközi szabályok figyelmen kívül hagyása oda vezetett, hogy teljesen elégett a népszerűségének jelentős része Európában.

Címlapkép forrása: EU