Példátlan méreteket öltött a mesterséges intelligencia forradalma által gerjesztett adatközpont-kereslet, az újabb kapacitások telepítését azonban egyre inkább fizikai, törvényi és infrastrukturális korlátok – például az energiaellátás, a vízhez való hozzáférés, a rendelkezésre álló terület és az engedélyezési környezet – határozzák meg. A Savills friss elemzése 54 globális piacot hasonlított össze, hogy feltérképezze, hol épülhetnek ki legkönnyebben a következő generációs adatközpontok.
Az adatközpontok 2025-ben a globális zöldmezős külföldi működőtőke-befektetések (FDI) értékének több mint ötödét vonzották az UNCTAD adatai szerint, így a legnagyobb befektetési célpontok közé emelkedtek.
- Az Egyesült Államok mintegy 50 GW aktív IT-kapacitásával továbbra is a legmeghatározóbb piac, amelyet Kína követ.
- Japán, az Egyesült Királyság, Németország, Írország és Hollandia szintén érett piacnak számítanak, növekedési ütemük azonban a hálózati kapacitáskorlátok miatt lelassult.
- Az új növekedési hullám élén Malajzia áll, amely a 2020-as alacsony bázisról indulva látványos bővülést ért el – különösen Johor Bahru városában, amely a terület- és energiaszűkében lévő Szingapúr közvetlen szomszédságából profitál.
- India, Ausztrália, Indonézia és Szaúd-Arábia szintén gyors ütemben fejlődik, míg Európában Finnország emelkedett ki 2024 óta.
A fejlesztések legfőbb szűk keresztmetszetét ma már nem a tőkehiány, hanem a hálózati korlátok jelentik: a hálózati csatlakozás átfutási ideje gyakran messze meghaladja a tényleges építési időt. A fejlesztők emiatt egyre inkább oda összpontosítják beruházásaikat, ahol szabad hálózati kapacitás áll rendelkezésre, semmint a kereslet közvetlen csomópontjaiba. Az energiaköltségek szintén döntő tényezők, hiszen alapjaiban határozzák meg egy-egy projekt megvalósíthatóságát. Emellett a vízhez való hozzáférés, az éghajlati adottságok, a szakképzett munkaerő jelenléte és a helyi közösségek hozzáállása is kiemelt szemponttá vált a telephelyválasztás során.
A Savills Power and Place Indexe négy pillér:
- a villamosenergia-ellátás,
- a víz és klíma,
- az építési megvalósíthatóság, valamint
- a fejlesztési környezet
– mentén rangsorolta a vizsgált városokat.
Az eredmények azt mutatják, hogy a jelenleg legnagyobb adatközpont-kapacitással rendelkező metropoliszok közül sokan azért nem került be a legjobb 25 közé, mert elérték fizikai teljesítőképességük határait.
A kitörési lehetőséget így a másodlagos és feltörekvő piacok jelentik.
Az index élén Oslo végzett, amelyet Dallas, Stockholm, Atlanta és Porto követ, de Helsinki, Chicago, Marseille és Washington DC is a legígéretesebb tíz helyszín között található.
A top 10 leggyorsabban növevő adatközpont-piac. Forrás: Savills
A felmérés négy jellegzetes klasztert azonosított:
- az első csoportot a bőséges megújuló energiával rendelkező észak-európai városok – Oslo, Stockholm és Helsinki – alkotják, amelyek olcsó zöldenergiát, szabad hálózati kapacitást, hűvös éghajlatot és támogató szabályozási környezetet biztosítanak. Norvégia vízerőművekre épülő rendszere és Finnország alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiamixe különösen vonzó a nagy számítási kapacitást igénylő AI-feladatok számára, így a régióban már jelenleg is jelentős, kifejezetten mesterséges intelligenciára optimalizált adatközpont-parkok fejlesztése zajlik.
- A második klaszterbe az Egyesült Államok energiagazdag csomópontjai tartoznak, ahol Texas bőséges területtel, földgáztartalékokkal és jelentős megújulóenergia-termeléssel büszkélkedhet, bár a helyi hálózatüzemeltető, az ERCOT már szigorította a csatlakozási kérelmek elbírálását.
- A harmadik klasztert a dél-európai kihívó városok alkotta csoport adja, ahol Porto, Marseille és Málaga európai összevetésben alacsonyabb energiaköltségeket, rugalmasabb engedélyezést és kisebb piaci versenyt kínál a telítettebb központokhoz képest. Ez a tendencia egész Európában megfigyelhető, így egyre több AI-projekt költözik a nagy metropoliszoktól távolabb eső régiókba, ahol gyorsabban érhető el a szükséges kapacitás.
- A negyedik klasztert az ázsiai feltörekvő piacok képviselik, mint Mumbai, Bengaluru, Johor Bahru és Ho Si Minh-város, ahol az olcsó áram szabad hálózati kapacitással párosul, bár a térség egyes részein az energiaellátás stabilitása és a hálózatfejlesztés üteme továbbra is szűk keresztmetszetet jelent. Bangkok ugyanakkor egyre nagyobb lendületet vesz, és bár Hongkongban szűkösek a lehetőségek, a nagy felhőszolgáltatók mind jelen vannak, az északi területeken pedig újabb kapacitásokat vonnak be.
Az adatközponti kapacitások bővítése s
zoros és hatékony együttműködést kíván meg az üzemeltetők, a közműszolgáltatók, a kormányzatok és a helyi közösségek részéről.
A klímakockázatok – köztük a hőhullámok, a vízhiány és a szélsőséges időjárási események – tovább szűkítik a biztonságosan üzemeltethető helyszínek körét. Ugyanakkor a körültekintően megtervezett adatközpont-fejlesztések
- érdemben támogathatják az elektromos hálózat korszerűsítését,
- élénkíthetik a megújuló energia iránti keresletet,
- teret adhatnak a hulladékhő hasznosításának, valamint
- hozzájárulhatnak a helyi szakképzés fejlődéséhez is.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images