Május végén

• a háztartások hitelállománya 18,4%-kal, a vállalatoké viszont csak 5,1%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
• A háztartási betétállomány messze az infláció felett, 9,1%-kal bővült egy év alatt, a vállalati viszont csak 3,1%-kal.

Az alacsonyabb vállalati dinamikában szerepe van a forint időközben végbement erősödésének is.

Továbbra is a kettőség uralja tehát a hitelpiacot: ahogy az alábbi ábrán is látszik, a háztartások hiteltartozása töretlenül bővül, a többi üzleti állományban kisebb növekedés tapasztalható ennél.

Az év második legerősebb hónapja volt eddig a május a lakossági hitelezésben. 438 milliárd forintnyi hitelt vettünk fel, ami 41%-kal több az egy évvel korábbinál. A lakáshitelek új volumene 70%-kal 253 milliárdra, a személyi kölcsönöké 32%-kal 123 milliárd forintra ugrott. Utóbbi új rekordot jelent, ennek hátteréről részletesen itt írtunk.

Az év első öt hónapjában a lakáshitelek új volumene 95%-kal, a személyi kölcsönöké 26%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A lakáshitelek csaknem duplázása a tavaly szeptember 1-jén bevezetett Otthon Start Programmal és az azt megelőző alacsonyabb bázissal magyarázható.

Háztartási hitelek új kihelyezésének változása az előző év azonos időszakához képest
	Lakáshitel	Személyi kölcsön	Babaváró hitel	Egyéb	Összesen
2026 eddig	94,7%	26,4%	6,1%	-22,2%	50,4%
2026.május	70,4%	31,8%	-9,0%	-17,5%	40,9%
Forrás: MNB, Portfolio

Alábbi ábránkon jól látható, hogy fest  a lakossági hitelpiac bővülése hosszabb távon.

Fennállása első kilenc hónapjában 43 529-en vették fel az Otthon Startot (pontosabban ennyi szerződés köttetett) 1530 milliárd forint összegben. Az átlagösszeg a tavalyi októberi 34,8 millióról májusra 35,7 millióra emelkedett, a program fennállása óta 35,1 millió forint.

Az új lakáshitelek 71%-a volt májusban Otthon Start-hitel, és csak a 21%-a piaci kamatozású hitel. Piaci várakozások szerint utóbbinak nőhet az aránya, ugyanis szigoríthatja a kormány az elsőlakás-vásárló fogalmát az Otthon Start Programban, megtilthatja az Otthon Starttal szerzett lakások kiadását, és szigoríthatja az adóstárs bevonásának a szabályait. Erről szóló értesüléseinkről részletesebben itt írtunk.

Továbbra is érvényes a megállapítás, hogy a lakáshitelezés megemelkedett dinamikája egyszerre köszönhető a több hitelfelvevőnek és a magasabb hitelösszegnek.

Míg a szerződések darabszáma májusban 22%-kal 9303-ra nőtt, a 27,2 milliós átlagos hitelösszeg 39%-kal múlta felül az egy évvel korábbit.

Az Otthon Start nyomán beinduló fejlesztéseknek köszönhetően 2024 februárja óta először 20% fölé emelkedett az új építésű lakások aránya a lakáshitelezésben.

A kamatperiódus szempontjából viszont nincs változás, ez inkább a kamattámogatások mögöttes működésmódját tükrözi.

A piaci lakáshiteleket 6,4%-os átlagkamattal vették fel a háztartások még májusban is, a közeljövőben azonban a referenciahozamok esésének köszönhetően ebben változásra számítunk, erről részletesen itt írtunk.

Csökkenő pályán van a fogyasztási hitelek THM-e: a személyi kölcsönöknél például 14,4% volt a májusi átlag a tavaly ilyenkor látott 16,1%-kal szemben. Ennek a piacnak is kedvezhet a referenciakamatok csökkenése, amit a gazdaságpolitikai fordulattal szembeni piaci bizalom mellett az MNB beindult kamatcsökkentési ciklusa is támogat.

Érdemes egy szót ejteni még a tavaly bevezetett munkáshitelről: eddig 54 514 fiatal vette fel 212 milliárd forint összegben, népszerűsége az utóbbi hónapokban csak kis mértékben nőtt a téli mélyponthoz képest.

Összességében a háztartások hitelállománya 13 725 milliárd forintot tett ki május végén, ebből 7631 milliárd forint volt lakáshitel és 1977 milliárd forint személyi kölcsön. Míg a teljes háztartási hitelállomány 18,4-kal került feljebb egy év alatt, a lakáshiteleknél ugyanez 27,3%, a személyi kölcsönöknél 20,2% volt.

Érdekesen alakult május hónap a bankbetéteknél és bankszámláknál is, ugyanis 245 milliárd forinttal több tőke hagyta el ezeket, mint amennyi újonnan megjelent rajtuk. A választás előtti állami transzferekből származó pénzek fogyasztásra költése mellett a befektetési alapok májusi pozitív tőkebeáramlása is magyarázhatja ezt, utóbbiról részletesen itt írtunk.

Szezonálisan igazítva utoljára 2023 júniusában láttunk ennél nagyobb tőkekivonást a háztartási bankbetétekből, a vállalatoknál viszont nettó tőkebeáramlás látható.

86,5%-kal újabb rekordot döntött a látra szóló és folyószámlabetétek aránya.

Ami nem csoda, hisz bár akad néhány magasabb kamatozású ajánlat a piacon, összességében mindössze 1,55%-os átlagkamatot fizetnek a bankok a lakosság lekötött betéteire.

Eközben a vállalatoknál viszonylag gyengén alakult a május a hitelezésben: mindössze 61 milliárd forinttal vettek fel több hitelt a cégek, mint amennyit törlesztettek.

A vállalati hitelezés tavaly ősszel tért magához, az akkori fordulatnak köszönhetően az elmúlt egy évben 1233 milliárd forinttal nőtt tranzakciós alapon a vállalati hitelállomány.

A piaci forintkamatok fokozatosan csökkennek, a BUBOR ereszkedése és az alapkamat csökkentése támogathatja a piacot.

A vállalati hitelszerződések szempontjából viszont egyelőre semmi szívderítő nem történt májusban. A likviditási célú Széchenyi Kártya-hitelek kamatának megemelése erre a statisztikára ugyanakkor kevésbé fog hatni, ebben ugyanis a folyószámla jellegű termékek nem szerepelnek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images