Egy sürgős, de elmaradt törvénymódosítás

Sok gondja volt a 2022. január 1-jén bevezetett jelzáloghitel-kamatstoppal a bankszektornak, nem véletlenül támadták meg többször is az Alkotmánybíróságon az intézkedést, bár napirendre egyelőre nem vette az ügyet a taláros testület. A jegybank számítása szerint 2025 végéig már 440 milliárd forintjába került a szektornak az intézkedés, a végső számla megközelítheti az 500 milliárd forintot.

Egy pozitívuma azonban volt a szabályozásnak a választások előtt:

félévente hosszabbították meg a kamatstopot, így csak fél évre előre kellett a negatív pénzügyi hatásait elszámolniuk a bankoknak.

Ez idén áprilisban megváltozott: április 17-én, még a háborús veszélyhelyzetnek köszönhetően kormányrendelet formájában megjelent a Magyar Közlönyben egy jogszabály, amelynek értelmében kikerült a kamatstop szabályozásából a nyolcadik meghosszabbítás nyomán meghatározott 2026. június 30-ai határidő. Ez az új kormány számára előnyös volt, hiszen

• időt nyert vele: nem kellett június 30-áig, szinte kapkodva összeállítani az új kamatstopszabályozást,
• lehetővé tette, hogy a háborús veszélyhelyzet és a rendeleti korszak május 14-ei eltörlése után ne a kormány, hanem az Országgyűlés döntsön a kamatstop sorsáról, ami borítékolhatóan előbb-utóbb a megszüntetésről fog szólni (a rászoruló kisebbség, mintegy 10-20 ezer fő további megsegítése mellett, amire a bankszövetség is javaslatot tesz).

Ez utóbbinak megfelelően már törvénymódosító javaslat formájában bocsátotta társadalmi egyeztesésre a kormány a kamatstop sorsáról szóló tervezetét június 11-én. A társadalmi egyeztetés határideje június 19-én lejárt, az Országgyűlés elé azonban erről szóló törvényjavaslat nem került.

A tervezet arról szólt, hogy a jelenleg formájában szeptember 30-án szűnne meg a kamatstop.

Ezt üdvözölték banki forrásaink, hiszen

• egyrészt belátható közelségbe került a szektor számára immár 500 milliárd körüli közvetlen veszteséget okozó intézkedés kivezetése,
• úgy tűnt, hogy egy jókora számviteli veszteséget is elkerül a szektor.

Csakhogy ez nem történ meg eddig, ez pedig fájhat a bankszektornak:

a kamatstop határozatlan idejű fenntartása százmilliárdos nagyságrendű, azonnal elkönyvelendő számviteli veszteséggel egyenértékű a bankszektor számára

A pontos összeg több dologtól függ:

• elsősorban attól, hogy alakulnak az aktuális referenciakamatok a kamatstop-szabályozásban meghatározotthoz képest (minél alacsonyabbak, annál kisebb a veszteség),
• a számviteli elszámolás elvétől és módjától.

Utóbbi függvényében 100 milliárd forint környékén, de akár 200-300 milliárd forint között is alakulhat a bankszektor által elszámolandó veszteség, erre még visszatérünk.

Miért és mekkora veszteséget kell elkönyvelni a határozatlan idejű kamatstopra?

Bár elsőre azt gondolnánk, a kamatstop egyszerű kamatbevétel-kiesés a bankok számára számviteli értelmében, valóban nem így kell könyvelniük. A hitel értékelési kategóriája (amortizált bekerülési értéken) változatlan marad, az IFRS 9 szerződésmódosításokra (modification of financial instruments) vonatkozó szabályait kell alkalmazniuk:

1. Újrakalkulálás: A bankoknak újra kell becsülniük a hitelek jövőbeli pénzáramlásait (cash flow-it), figyelembe véve a kamatstop miatti alacsonyabb törlesztőrészleteket.
2. Diszkontálás: Ezeket a csökkentett, új cash flow-kat le kell diszkontálniuk a hitel eredeti effektív kamatlábával.
3. Módosítási veszteség (Modification Loss): A korábbi könyv szerinti érték és az új, diszkontált jelenérték közötti negatív különbözetet a bankoknak azonnal egy összegben le kell írniuk, és módosítási veszteségként az eredménykimutatásban el kell számolniuk.

Amíg a kamatstop határideje határozott volt, addig csak a következő fél évre, mióta azonban a hatályos jogszabály alapján határozatlan, azóta a futamidő teljes hátralévő részére kell ezt a veszteséget elszámolniuk a bankoknak. Ezen belül is kétféle elszámolási módról hallottunk:

• Az MNB június eleji Pénzügyi stabilitási jelentésében megjelent becslés szerint ez szektorszinten mintegy 125 milliárd forint. Ebben a jegybank szakértői forward hozampálya mentén, ügylet szinten cash flow-kat becsültek mind a kamatstopos, mind a kamatstop nélküli szcenárióra, és a két pálya cash flow különbözeteinek diszkontált jelenértékét vették „átértékelődési” veszteségnek.
• Az általunk megismert piaci becslés szerint ezzel szemben valahol 200-300 milliárd forint között van, ugyanis a meghatározó könyvvizsgálók is a diszkontált jelenértéket tartják mérvadónak, ugyanakkor nem a forward hozampályát (dinamikus módon), hanem az aktuális referenciahozamokat („statikusan”) veszik figyelembe a számítás során, és ezt a módszert fogadják el a banki beszámolók későbbi auditálása során.

Mivel utóbbi a meghatározóbb, úgy tűnik tehát, hogy

a bankoknak 200-300 milliárd forintjába fájhat a kamatstop határozatlan időre szóló meghosszabbítása, és ezt a második negyedévben kellene elszámolniuk,

hiszen ekkor változott meg a jogszabályi környezet. Egy menekülőútjuk még van ez elől: ha a második negyedéves jelentéseik közzététele előtt mégis meghozza a törvényt az Országgyűlés, megúszhatják az azonnali nagy számviteli veszteséget.

Ehhez persze nem csak gyors törvényalkotásra, hanem arra is szükség van, hogy valóban egy konkrét dátum szerepeljen a kamatstop határidejeként a törvényben, még ha az nem is a legvégső határideje lesz az intézkedés hatályban tartásának. Név nélkül nyilatkozó banki szakértő forrásunk ezt írta nekünk erről:

„A kamatstop határidejének a kormányzat által bejleentett módosítás kapcsán a könyvvizsgálóval minden egyes információt azonnal elemzünk, és ennek folyamán értékeljük az intézkedés várható pénzügyi és számviteli hatásait.

A helyzetet az nyugtatná meg, ha még júliusban megszületne a végleges törvény a kamatstop határidejének szeptember 30-ig történő rögzítéséről.

A törvény megjelenéséig a céltartalék képzésésről szóló tárgyalások folynak, mely a korábban jelzett, szektorszinten 300 milliárd forintos veszteség egy részére vonatkozhat. A kamatstop explicit fennmaradása 300 milliárd forintos veszteséget jelenthet" - fogalmazott forrásunk, bár a 300 milliárd forintot a referenciahozamok, leginkább a hitelek többsége esetében releváns BUBOR csökkenése várhatóan így is, úgy is mérsékelné ezt a veszteséget (egy hónapja még 40 bázisponttal volt magasabb a BUBOR, mint most), közelítve inkább a 200 milliárd forinthoz.

A veszteség, ha el is kell könyvelni, egyébként

ÁTMENETINEK ÍGÉRKEZIK: A BANKOK A NAGY RÉSZÉT VISSZAÍRHATJÁK, HA ÚJRA MEGJELENIK A HATÁRIDŐ A SZABÁLYOZÁSBAN, vagy megszűnik a kamatstop.

Az elmúlt évek második negyedéves adatai azt mutatják, hogy nagy valószínűséggel még egy 300 milliárdos módosítási veszteséggel sem lenne veszteséges a bankszektor, de a potenciális szint töredékére vinné le átmenetileg a jövedelmezőségét.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images