Uniós mércével gyors politikai megállapodás született az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának soros ír elnöksége között az AGILE nevű új védelmi innovációs program létrehozásáról.

A 115 millió eurós (tehát több mint 40 milliárd forintos) keretösszeggel induló kezdeményezés célja, hogy gyors és célzott pénzügyi támogatást nyújtson a feltörekvő védelmi technológiákat fejlesztő kis- és középvállalkozásoknak, startupoknak és növekedési szakaszban lévő cégeknek.

A program létrehozását az európai biztonsági környezet átalakulása, elsősorban az orosz–ukrán háború tapasztalatai indokolják, amely a versenyképesség mellett gyakorlatilag a biztonságot is top prioritássá emelte az uniós forráselosztási szempontrendszerben.

Az uniós intézmények mellett a tagállamok is egyre inkább úgy látják, hogy a modern hadviselésben elengedhetetlenné váltak azok a technológiák – például a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítástechnika, a robotika, a kiberképességek vagy az űrrendszerek –, amelyek gyors fejlesztési ciklusok mellett képesek alkalmazkodni a változó harctéri körülményekhez.

Az AGILE egyik legfontosabb újítása, hogy a jelenlegi uniós támogatási rendszereknél jóval gyorsabban juttathat forrásokat a vállalkozásokhoz, hiszen

a megállapodás fenntartja az Európai Bizottság eredeti javaslatában szereplő négyhónapos döntési határidőt a támogatások elbírálására.

A kezdeményezés ráadásul egyszerűsített hozzáférést biztosít a tesztelési és tanúsítási infrastruktúrákhoz, amelyekhez a kisebb vállalkozások sokszor nehezen férnek hozzá.

A program azonban nemcsak finanszírozási eszközként működne, hanem kapcsolatot teremtene a kisebb innovatív cégek és az európai védelmi ipar nagyvállalatai között is. A tervek szerint erre egy külön matchmaking-rendszert hoznak majd létre, hogy a sikeres fejlesztések könnyebben jussanak el a tömeges gyártásig, majd a tagállamok fegyveres erőihez is.

A szabályozás fontos eleme persze, hogy az uniós országok is nagyobb szerepet kapjanak a fejlesztési prioritások kijelölésében. A nemzeti kormányok és hadseregek meghatározhatják azokat a technológiai kihívásokat, amelyekre megoldásokat várnak, így az AGILE keretében támogatott projektek közvetlenebbül igazodhatnak a valós katonai igényekhez. A Bizottság eredeti becslése szerint

a program mintegy 20–30 projektet támogathat, a finanszírozás pedig az elszámolható költségek akár 100%-át is fedezheti.

A parlamenti tárgyalók szerint amellett, hogy az AGILE csökkentheti az unión kívüli szereplőktől való stratégiai függőséget, a program egyfajta kísérleti modellként is szolgálhat a következő, 2028 utáni többéves uniós költségvetés (MFF) védelmi és versenyképességi eszközei számára.

Az erre létrehozott alap az Európai Bizottság tervei szerint a teljes költségvetés mintegy 20 százalékát teszi majd ki, tehát az ilyen pilot programok eredményessége kihatással lehet arra, hogy végső soron milyen támogatási formák részesülnek előnyben a 2028-2034-es ciklusban.

Borys Budka, az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi bizottságának (ITRE) elnöke szerint az ukrajnai háború megmutatta, hogy a katonai versenyben egyre inkább az nyerhet, aki gyorsabban képes innoválni. Szerinte

az AGILE célja éppen az, hogy áthidalja a prototípusok és a tényleges katonai alkalmazás közötti szakadékot.

A Tanáccsal folytatott trilóguson a részt vett a Tisza EP-delegációjának vezetője, Lakos Eszter is, aki az ITRE mellett a programot szintén tárgyaló SEDE, tehát a PArlament biztonsági- és védelempolitikai szakbizottságának is póttagja. A képviselő közleményében kiemelte, hogy az idén idén március 25-i bizottsági előterjesztés után rohamtempóban sikerült megegyezni a tagállamokkal.

Megmutattuk, hogy Európa képes gyorsan eredményt elérni a fontos ügyekben, ha félretesszük a politikai számításokat, és a meglévő hiányosságok tényleges kezelésére összpontosítunk. [...] Ez a megállapodás hozzájárul ahhoz, hogy az európai innováció kézzelfogható védelmi képességekké váljon, miközben erősíti a kkv-kat, az európai ellátási láncokat és közös biztonságunkat.

- hangsúlyozta a Tisza delegációvezetője.

A most létrejött politikai megállapodást persze még hivatalosan is jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek a Tanácsnak, amelyre legkorábban szeptemberben kerülhet sor. A rendelet elfogadását követően húsz nappal léphet hatályba, az Európai Bizottság várakozásai szerint pedig a program már 2027 elején megkezdheti működését.

Címlapkép forrása: EU