Az Európai Parlament külügyi bizottságának (AFET) nyolctagú delegációja kedden Kínába utazik, hogy megpróbáljon előrelépést elérni az EU és Peking kapcsolatáról készülő parlamenti jelentés ügyében. A dokumentum elfogadása több mint nyolc hónapja húzódik, miután a képviselőcsoportok között éles vita alakult ki arról, mennyire keményen kellene megfogalmazni az Európai Parlament Kínával kapcsolatos álláspontját.

A Hilde Vautmans belga liberális képviselő által készített tervezet konklúziója szerint

Kína kevés, vagy egyáltalán semmilyen előnyt nem kínál az európai vállalatoknak, miközben biztonsági kockázatot jelent és torzítja a globális piacokat.

Ezt és a hozzá kapcsolódó megállapításokat azonban törölnék az S&D pártcsalád tagjai, és helyettük egyszerűen azt írnák, hogy az EU és Kína kapcsolata „egyre összetettebb és nagyobb kihívást jelent”, ráadásul kivennének minden utalást is arra, miszerint az ország az európaiak stratégiai riválisa lenne.

A szocialisták tagadják, hogy a kínai vezetés nyomást gyakorolt volna rájuk, azt állítják, hogy semmilyen fenyegetésről vagy figyelmeztetésről sincs tudomásuk, azonban a Politico más pártcsaládoktól származó információi szerint

Kína világosan megüzente, hogy komoly „következményei” lesznek, ha ebben a formában fogadják el a jelentést.

Az AFET néppárti képviselője, Mika Aaltola szerint ez már önmagában befolyásolási műveletnek minősül, mivel Kínának fontos, hogy a Parlament előre felpuhítsa saját álláspontját. Az EP szerepe az európai döntéshozásban persze limitált az Ursula von der Leyen vezette Bizottsághoz és a tagállamokat tömörítő Tanácshoz képest, a kormányon lévő pártok által delegált képviselők mégis fontos szerepet játszanak abban, hogy a számukra fontos dossziék végleges formája ne legyen támadható saját belpolitikájuk szempontjából sem.

A szocialista frakción belül különösen fontos szerepet játszik Spanyolország, amely Pedro Sánchez vezetésével egyre szorosabb gazdasági és politikai kapcsolatokat épített ki Kínával.

A spanyol miniszterelnök négy év alatt négyszer látogatott Kínába, kormánya pedig nyitottan fogadta a kínai beruházásokat.

A szocialista képviselők ráadásul a júliusi plenáris ülésen egy másik, Kelet-Ázsiáról szóló jelentésbe is beillesztettek egy módosítást, amely ismét megerősítette az EU „egy Kína” elve – miszerint Tajvan is az ország része – melletti elkötelezettségét.

Korszakos kihívás

Az persze szó szerint igaz Kínára, hogy „összetett” a hozzájuk való viszony, hiszen komoly nyersanyagfüggőségei vannak az EU-nak. Ezeket jelen állás szerint szinte lehetetlen kellő mértékben máshonnan pótolni, és a vele folytatott kereskedelmi kapcsolatok több mint 3 millió állást tartottak fenn Európában 2024-re. Ez nagyjából fele annak a 6 milliónak, amelyet az USA-nak tulajdoníthatunk.

Eközben persze a Kínából érkező befektetések jellemzően a papíron felmutatható GDP-növekedésen kívül minimális hasznot hoznak a tagállamoknak, míg a sokáig az európai gazdaság motorját jelentő német autóipar folyamatos lemaradásban van közvetlen kínai kihívóival szemben, amelyek terjeszkedését és piaci részesedését az ország vezetése minden versenyszabályozást mellőzve támogatja.

A most Kínába utazó nyolc európai parlamenti képviselő egymás után találkozik

• Vang Ji külügyminiszterrel,
• több vezető kínai törvényhozóval,
• a Kommunista Párt tisztségviselőivel és
• technológiai vállalatok kapcsolattartóival is.

A Kínával való viszony persze az euroatlanti szövetségre is kihatással lehet, amelyben, bár az EU korábban felkínálta, hogy kvázi elköteleződik az USA mellett, az azt vezető

Donald Trump ebben az ajánlatban nem sok hozzáadott értéket látott, és Európát is inkább hálátlan szövetségesként keretezi.

Bár az biztos, hogy Trump geopolitikai kalandozásai mostanra jelentősen csökkentették az amerikai elnök fenyegetéseinek komolyan vehetőségét, a Kínához való óvatlan közeledésben bőven ott van a hosszabb távú kiszolgáltatottság és alárendeltség kockázata. Ebben a felállásban pedig nem mindegy az sem, hogy a jelentőségét szép lassan növelni tudó Európai Parlament milyen álláspontot fogad el a témában.

Címlapkép forrása: Burak Akbulut/Anadolu Agency/Getty Images