Az élet eredete a tudomány egyik legnagyobb megválaszolatlan kérdése. A kutatók most laboratóriumban előállított kozmikus por segítségével vizsgálják, hogyan keletkezhettek a szerves molekulák, és miként érkezhettek üstökösökön, aszteroidákon vagy meteoritokon keresztül a fiatal Földre.

A Sydney-i Egyetem kutatói üvegcsövekben hoztak létre kozmikus porhoz hasonló anyagot, hogy megértsék, miként alakulhattak ki az élethez szükséges szerves molekulák még a Föld megszületése előtt. Linda Losurdo PhD-hallgató és témavezetője, David McKenzie professzor először eltávolította a levegőt a csövekből, majd nitrogénnel, szén-dioxiddal és acetilénnel töltötte meg őket.

A gázkeveréket körülbelül egy órán át 10 ezer voltos elektromos feszültségnek tették ki. Az így létrejövő plazma szétszakította az eredeti molekulákat, amelyekből később nagyobb és összetettebb kémiai szerkezetek alakultak ki. Az új anyag vékony porrétegként ülepedett le a csövekben elhelyezett szilíciumlapkákra. A kísérlet a csillagok külső burkaiban, a szupernóva-maradványokban és a csillagközi térben uralkodó nagy energiájú környezetet utánozta.

A laboratóriumi minták szénből, hidrogénből, oxigénből és nitrogénből álló összetett molekulákat tartalmaztak. Ezeket az elemeket együttesen CHON-elemeknek nevezik, és számos, az élet szempontjából fontos szerves vegyületben megtalálhatók.

A por infravörös jelei hasonlítottak az űrben megfigyelt kozmikus anyagokéhoz. Ez arra utal, hogy a kísérlet hitelesen utánozhatta a csillagok, szupernóva-maradványok és csillagközi porfelhők közelében zajló folyamatokat. Az infravörös jelek molekuláris ujjlenyomatként működnek: segítségükkel a kutatók következtethetnek az anyagok összetételére és korábbi környezetére.

A tudósok régóta vizsgálják, hogy a fiatal Föld első szerves molekulái helyben keletkeztek-e, vagy üstökösök, aszteroidák és meteoritok szállították őket bolygónkra. A Földet 4,56 és 3,5 milliárd évvel ezelőtt nagy mennyiségű bolygóközi anyag érte el, amely szerves vegyületeket is hordozhatott.

Az új módszerrel közvetlenül tanulmányozható, milyen körülmények között épülnek fel összetett szénalapú anyagok az űrben. A kutatócsoport infravörös ujjlenyomatokból álló adatbázist is létrehozna. Ezt a csillagászok összevethetnék a csillagkeletkezési régiók, kozmikus porfelhők és meteoritok megfigyeléseivel. Így az égitestek kémiai története földi minták alapján is vizsgálható – írja a ScienceDaily.

Az élet története a Földön tele van fordulatokkal, drámával és megválaszolatlan kérdésekkel. Mind közül talán a legizgalmasabb fejezet az, amikor az egyszerű, egysejtű élőlények hirtelen bonyolult, komplex szervezetekké fejlődtek. Évtizedekig ez a folyamat egy homályos folt volt a biológia térképén, de most a tudósok áttörést értek el az élet eredete megfejtésében.

Évtizedeken át úgy tűnt, a Big Bang előtti időszak örökre megismerhetetlen marad. Most azonban egy új számítási módszer segítségével a kutatók az ősrobbanást megelőző időszakot vizsgálják, amiről korábban azt hittük, a fizika számára elérhetetlenek – és az eredmények teljesen átírhatják az univerzum eredetéről alkotott képünket.