A nitrátok és a nitritek számos élelmiszerben előfordulnak. Megtalálhatók például a pácolt és tartósított húsokban, de bizonyos zöldségekben és gyümölcsökben is jelen lehetnek. Szerepet játszanak az idegrendszer, valamint a szív- és érrendszer működésében. A gyomorban azonban olyan kémiai reakciókban is részt vehetnek, amelyek során potenciálisan káros anyagok képződnek. Az egyik ilyen folyamat a nitrozáció. Ennek során a nitrátokból és nitritekből olyan vegyületek keletkezhetnek, amelyek a kutatók feltételezése szerint hozzájárulhatnak bizonyos daganatos betegségek kialakulásához. 

A C-vitamin a nitrozáció nevű kémiai folyamat akadályozásával gátolhatja a daganatos betegségek megjelenését
Fotó: FREDERIC CIROU / AltoPressA C-vitamin gátolhatja a nitrozációt, és így a daganatos betegségek megjelenését

A Waterlooi Egyetem szakértői matematikai modell segítségével vizsgálták a folyamatot. A modell a nyálmirigyek, a gyomor, a vékonybél és a vérplazma szerepét is figyelembe vette. A szakemberek azt figyelték, hogyan haladnak végig a nitrátok és a nitritek a szervezeten, illetve miként változnak az emésztés során. 

A szimulációk szerint a nitrátokkal együtt elfogyasztott C-vitamin csökkentheti a potenciálisan káros vegyületek képződését. 

Ez magyarázhatja, hogy a korábbi kutatások miért jutottak eltérő eredményekre a nitrátok, a nitritek és a daganatos betegségek kapcsolatáról. 

A zöldségek természetes védelmet nyújthatnak

Egyes leveles zöldségek, például a spenót, nitrátot és C-vitamint egyaránt tartalmaznak. A modell szerint ez a természetes kombináció mérsékelheti a nitrozáció során keletkező anyagok mennyiségét. 

A kutatók azt is megvizsgálták, milyen hatása lehet az étkezések után bevett C-vitamin-kiegészítőknek. A szimulációk alapján ezek mérsékelt mértékben csökkenthetik a nitrozációs termékek képződését. A hatás a feldolgozott húsokban, például a szalonnában és a szalámiban található nitrátok és nitritek esetében is jelentkezhet. 

Célzottabb vizsgálatok következhetnek

A kutatók szerint a modell segítheti a későbbi laboratóriumi és klinikai vizsgálatok megtervezését. Megmutathatja, mely tényezők befolyásolják leginkább a nitrozáció folyamatát. 

• Ezek közé tartozik a bevitt nitrit mennyisége, az antioxidánsok fogyasztása és az étkezések időzítése. 
• Fontos szerepük lehet továbbá a gyomorban uralkodó körülményeknek és a szájüregi mikrobiom működésének is. 

A modell alapján a jövőbeli kutatások pontosabban vizsgálhatják, hogy mikor és kiknél képződhet nagyobb mennyiség ezekből a potenciálisan káros vegyületekből. 

A teljes tanulmány a Journal of Theoretical Biology című szakfolyóiratban olvasható.