A napokban letartóztatott majd szabadon engedett Nagyezsgyin szerint a hatóságok jogi eszközökkel próbálják megakadályozni indulását a 2026-os választáson, miközben szerinte egyre nő az elégedetlenség Vlagyimir Putyin rendszerével szemben.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huBorisz Nagyezsgyin ismét a politikai figyelem középpontjába került Oroszországban, miután a 2026-os orosz parlamenti választások előtt újraindította politikai kampányát. Nagyezsgyin szerint a hatalom azért próbálja ellehetetleníteni, mert a háborúellenes üzenete és a változást sürgető programja egyre több orosz számára válhat vonzóvá.
Borisz Nagyezsgyin szerint a hatóságok azért próbálják megakadályozni politikai visszatérését, mert attól tartanak, hogy kampánya újra felszínre hozza a háborúval és a rendszerrel szembeni elégedetlenséget Oroszországban. Nagyezsgyin a Meduza nevű független orosz hírportálnak adott interjúban arról beszélt, hogy a Kreml szerinte már a 2026-os Állami Duma-választás előtt meg akarta állítani, mert féltek egy újabb, tömeges támogatottságot mutató aláírásgyűjtési kampánytól.
Nagyezsgyin szerint a Kreml fél az elégedetlenségtől OroszországbanA politikus szerint a hatóságok emlékeznek a 2024-es elnökválasztási kampányára, amikor támogatói hosszú sorokban álltak az aláírásgyűjtő pontok előtt. Nagyezsgyin úgy véli, ez akkor a háborúellenes hangulat egyik látványos megnyilvánulásává vált.
Nagyezsgyin politikai programja szerinte továbbra is egyszerű: Vlagyimir Putyin távozása a hatalomból, az ukrajnai háború lezárása, az internetes korlátozások megszüntetése és a mindennapi gazdasági problémák, például az üzemanyagárak kezelése.
Nagyezsgyin szerint a hatóságok először „külföldi ügynöknek” minősítették, ami azonban önmagában még nem akadályozta volna meg abban, hogy elinduljon a választáson. Miután ez nem állította le kampányát, egy régi Telegram-bejegyzés miatt szélsőséges jelkép használatával vádolták meg.
A politikus abszurdnak és politikailag motiváltnak nevezte az eljárást. Állítása szerint eredetileg azonnal őrizetbe akarták venni, de amikor híre ment az intézkedésnek, újságírók, támogatók és ügyvédek jelentek meg a rendőrségen és a bíróságon, ami végül változtatott a hatóságok tervein.
A kampány azonban szerinte gyakorlatilag összeomlott.
Önkéntesei leállították az aláírásgyűjtést, mert attól tartottak, hogy őket is letartóztathatják, a belső kommunikációs csatornákat pedig biztonsági okokból törölték.
Nagyezsgyin arra számít, hogy egy számára kedvezőtlen bírósági döntés után a választási bizottság eltávolítja a jelöltek közül.
Az orosz ellenzék helyzete az elmúlt években jelentősen romlott, Nagyezsgyin azonban úgy véli, a társadalmi elégedetlenség közben erősödik. Saját politikai intézetének kutatásaira hivatkozva azt mondta, hogy 2026-ban egyre több ember elégedetlen az inflációval, az internetes korlátozásokkal és a cenzúrával.
Szerinte az elégedetlenség új elemekkel is bővült: egyre többeket érintenek az üzemanyagárak, az ukrán dróntámadások következményei és általánosságban a háború terhei.
Nagyezsgyin szerint a Kreml választási rendszere 2007 óta változatlan logika szerint működik: előre eldöntik, kik kerülnek be a parlamentbe, majd adminisztratív eszközökkel biztosítják az eredményt. Úgy véli azonban, hogy ez a módszer csak addig működik, amíg a társadalmi elégedetlenség nem éri el azt a szintet, amelyet már nem lehet manipulációval kezelni.
A politikus többször is összehasonlította a mai Oroszországot a késői Szovjetunióval. Felidézte, hogy az 1980-as évek végén sokan úgy gondolták, a kommunista rendszer örökké fennmarad, mégis rövid idő alatt összeomlott.
Szerinte egyetlen autoriter rendszer sem stabil hosszú távon, ha a társadalmi hangulat alapvetően megváltozik.
Ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi orosz vezetés továbbra is hatékonyan alkalmazza a félelemkeltést és az elnyomás eszközeit.
Az interjú egyik legérdekesebb része Nagyezsgyin saját jövőjéről szólt. Arra a kérdésre, hogy elhagyná-e Oroszországot, azt mondta, két lehetséges út áll előtte: „Lenin útja” vagy „Navalnij útja”.
A Leninre utaló forgatókönyv szerinte azt jelentené, hogy külföldre távozik, és később visszatér, ha megváltoznak a politikai körülmények. A Navalnij-út pedig azt, hogy Oroszországban marad, vállalva az ezzel járó kockázatokat.
Nagyezsgyin hangsúlyozta, hogy nem akar emigrálni, de ha a választás a börtön és családja védelme között lenne, akkor a távozást választaná.
Nagyezsgyin szerint Putyin rendszere három fő probléma miatt gyengül: a háborús helyzet, az orosz gazdaság nehézségei és az elit feletti ellenőrzés fenntartásának problémái miatt.
A politikus nem forradalmat vagy utcai megmozdulásokat sürget, hanem azt mondja, az ellenzéknek minden lehetséges jogi eszközt ki kell használnia. Szerinte fontos részt venni a választásokon, ellenőrizni a szavazatszámlálást és megszólítani a fiatalokat.
Úgy véli, a 2024-es kampánya egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy sok fiatal oroszt ösztönzött politikai részvételre.
Bár elismeri, hogy Oroszországban a politikai szerepvállalás komoly személyes veszélyekkel jár, Nagyezsgyin szerint a változás lehetősége továbbra is létezik.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!
Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!