Utasításokat adhatott médiacége szerkesztőinek.
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen az Origo.huA Black Mirror hackercsoport által közzétett üzenetek szerint Kszenyija Szobcsak közvetlen utasításokat adhatott médiacége szerkesztőinek, miközben Kreml-közeli szereplőkkel is kapcsolatban állt. Az orosz médiavállalkozó hamisítványnak nevezte a levelezéseket, amelyek hitelességét egyelőre nem sikerült egyértelműen bizonyítani.
Hackerek olyan üzeneteket hoztak nyilvánosságra, amelyek szerint egy orosz médiavállalkozó közvetlen utasításokat adhatott saját szerkesztőségének, és Kreml-közeli szereplőkkel egyeztethetett. Kszenyija Szobcsak tagadta a levelezések hitelességét, miközben több részlet egybeesett a médiacég híreiben később végrehajtott módosításokkal.
A Black Mirror hackercsoport Kszenyija Szobcsak állítólagos levelezéseit tette közzé, amelyek a Kremlhez fűződő kapcsolataira utalhatnak. (képen az orosz médiavállalkozó) Fotó: OLGA MALTSEVA / AFPHackerek több száz gigabájtnyi, állítólag Kszenyija Szobcsakhoz köthető magánlevelezést hoztak nyilvánosságra. A képernyőképek alapján az orosz újságíró és médiavállalkozó közvetlenül beleszólhatott saját szerkesztősége munkájába, miközben Kreml-közeli tisztviselőkkel egyeztetett egyes hírek és kulturális programok kezeléséről. Szobcsak hamisítványnak nevezte az anyagokat, hitelességüket pedig eddig nem sikerült egyértelműen bizonyítani. A Meduza közölte, hogy a dokumentumok valódiságát sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja, de az ügyet az oroszországi hatalmi és cenzurális mechanizmusok megértése miatt közérdekűnek tartja.
A Black Mirror hackercsoport és a VChK-OGPU projekt július 8-án kezdte közzétenni a magánbeszélgetésekről készült képernyőképeket. A hackerek szerint az archívum 2015 és 2026 közötti anyagokat tartalmaz, mérete pedig meghaladja a 350 gigabájtot. Az első csomagban állítólag Kristina Potupchik propagandistával, Alekszej Nemerjukkal, a moszkvai városháza egyik vezetőjével, Szergej Tyitov főszerkesztővel és Polina Deripaszka üzletasszonnyal folytatott beszélgetések szerepeltek.
A linkek rövid időre Szobcsak saját Telegram-csatornáin is megjelentek. Médiacége ezután közölte, hogy feltörték a fiókokat. Szobcsak később visszaszerezte a hozzáférést, és azt mondta, a támadók az e-mail-fiókján keresztül jutottak be. Másnap újabb állítólagos levelezések kerültek elő Andrej Jermakkal, Volodimir Zelenszkij volt irodavezetőjével, Szergej Novikov Kremlben dolgozó tisztviselővel és Vlagyimir Tabakkal, a Dialógus nevű propagandaszervezet vezetőjével.
A legerősebb állítások Szobcsak médiájának működésére vonatkoznak. Az üzenetek szerint számon kérte Szergej Tyitovot az üzemanyagválságról szóló hírek miatt, a főszerkesztő pedig arra utalt, hogy a szerkesztőség már így is több kényes témát elhallgatott, hogy ne haragítson magára befolyásos szereplőket.
Egy másik beszélgetésben Szobcsak állítólag 50 ezer rubeles büntetést helyezett kilátásba a MAX állami üzenetküldő szolgáltatásról megjelent, előzetesen nem jóváhagyott bejegyzések miatt.
A kiszivárgott levelezés szerint azt hangsúlyozta, hogy a szolgáltatás a médiacég egyik legfontosabb hirdetője. Alekszej Nemerjuknak arról is panaszkodott, hogy a szerkesztőség megállapodásokhoz igazodik, mégsem kapja meg az ígért exkluzív információkat, és napokat kell várnia a válaszokra.
Egy zenei fesztivál ügyében pedig informális jóváhagyást próbálhatott kérni Szergej Novikovtól, akit a Meduza az orosz kulturális élet egyik fő cenzoraként ír le.
Vlagyimir Putyin orosz elnökAz állítólagos üzenetekből az is kiderül, hogy Vlagyimir Tabak keményen számon kérte Szobcsakot, miután interjút készített egy korábban Kreml-párti, később háborúellenes álláspontra helyezkedő bloggerrel. A kiszivárogtatás így olyan médiarendszer képét rajzolja ki, amelyben szerkesztési, üzleti és politikai szempontok közvetlenül összekapcsolódhatnak.
A Meduza megkeresésére Szobcsak nem adott egyértelmű választ arra, valódiak-e a beszélgetések. Ehelyett azzal vádolta a lapot, hogy ellenőrizetlen, névtelen forrásból származó képernyőképeket közöl, és csak későn kérte ki az érintett álláspontját. Szerinte a levelezés kitalált, a publikálás pedig sérti az újságírói normákat.
A hitelesség továbbra sem bizonyított. Az Agentstvo ugyanakkor több olyan esetet talált, amikor a kiszivárgott üzenetekben szereplő szerkesztési utasítások időben és tartalmilag egybeestek Szobcsak hírcsatornáin később végrehajtott módosításokkal.
Ez közvetett bizonyíték lehet, de önmagában nem igazolja a teljes archívum valódiságát.
Kszenyija Szobcsak orosz televíziós személyiség, újságíró és médiavállalkozó, akinek családja régóta kapcsolatban áll Vlagyimir Putyinnal. Apja, Anatolij Szobcsak egykori szentpétervári polgármester Putyin politikai mentora és felettese volt, ezért Szobcsak többször is hangsúlyozta, hogy személyes hálát érez az orosz elnök iránt.
2018-ban liberális programmal indult az orosz elnökválasztáson, bírálta a Kremlt, és kijelentette, hogy a Krím a nemzetközi jog alapján Ukrajnához tartozik – számolt be a Reuters. Az orosz ellenzék egy része mégis a hatalom által megtűrt szereplőnek tartja, aki ellenzéki megszólalásaival a politikai verseny látszatát erősíti.
Szobcsak 2022 októberében Litvániába távozott, miután egy zsarolási ügy miatt házkutatást tartottak nála, néhány nappal később azonban visszatért Oroszországba – írta meg a The Moscow Times. Médiacége és nagy követőtáború Telegram-csatornái továbbra is az országban működnek, ő pedig 2026-ban arról beszélt, hogy Putyinnak köszönhetően szabadon dolgozhat. Nincs bizonyíték arra, hogy az elnök közeli bizalmasa lenne, ugyanakkor a Kreml más bírálóinál jóval nagyobb mozgástérrel rendelkezik, ezért politikai helyzete máig ellentmondásos – állítja a Meduza.io.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!
Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!