Három egymással összefüggő problémával kell szembenéznie az Európai Uniónak az energiapiacon: csökkentenie kell a lakosságot és a vállalatokat sújtó magas árakat, mérsékelnie kell a külső beszállítóktól való függőségét, és folytatnia kell a gazdaság dekarbonizációját

– mondta Dan Jørgensen péntek reggeli budapesti sajtóbeszélgetésén.

Az energiaügyi biztos szerint Magyarország különösen jól érzékeli az energiaköltségek jelentette problémát, ugyanakkor az unió számos más tagállamában is hasonló nehézségekkel küzdenek. A három kihívásra alapvetően ugyanaz a válasz adható:

1. csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók szerepét,
2. és fel kell gyorsítani a megújuló energiaforrások, az atomenergia,
3. valamint az energiahatékonysági beruházások terjedését.

Az európai energiastratégia irányát Jørgensen továbbra is helyesnek tartja, a közel-keleti válság azonban szerinte ismét rámutatott a kontinens sérülékenységére. A biztos felidézte, hogy Európát 2022 februárjában az ukrajnai háború kitörése érte súlyos energiapiaci sokként, most pedig a Közel-Keleten kialakult helyzet és a Hormuzi-szoros körüli fejlemények okoznak bizonytalanságot. Arra figyelmeztetett, hogy a közelgő tél különösen nehéz lehet, ezért a hosszabb távú átállás mellett azonnali fogyasztáscsökkentő és költségmérséklő intézkedésekre is szükség van.

A Portfolio első kérdésében azt vetette fel, hogy az Európai Bizottság már 2023-ban foglalkozott a villamosenergia-piac árazási rendszerének átalakításával, a marginális árazás alapvető működése azonban változatlan maradt. A jelenlegi rendszerben ugyanis az adott időszak keresletének kielégítéséhez még szükséges legdrágább termelő határozza meg az elszámolóárat, így a drágán működő gázerőművek akkor is magasra emelhetik az áram árát, amikor a villamosenergia jelentős részét már olcsóbban termelő megújuló források biztosítják. A Portfolio ezért arra kérdezett rá, hogy miért nem változtatja meg az Európai Bizottság ezt a mechanizmust, amelynek reformjával a megújulók növekvő súlya közvetlenebbül jelenhetne meg az energiaárakban.

Jørgensen egyértelművé tette, hogy meg kívánja védeni a jelenlegi rendszert, mert szerinte a kereslet és a kínálat alapján kialakuló árak biztosítják az energiapiac hatékony működését.

Úgy értékelte, hogy az európai villamosenergia-piac az elmúlt évek rendkívüli válságai ellenére is képes volt fenntartani az ellátásbiztonságot, miközben az árazási mechanizmus ösztönzi az új, fosszilis energiahordozókat kiváltó beruházásokat. Minél több megújuló energia lép be a rendszerbe, annál több olyan időszak lesz, amikor az olcsóbb termelés alacsonyabb piaci árakat eredményezhet.

A biztos ugyanakkor elismerte, hogy problémát jelenthetnek azok az órák, amikor a fosszilis energiahordozókat használó erőművek határozzák meg az árat. Megítélése szerint azonban a nagykereskedelmi piac működésének alapvető megváltoztatása nem oldaná meg az energiatermelés tényleges költségeinek problémáját. Egy ilyen beavatkozást ahhoz hasonlított, mintha valaki

átállítaná az óráját, miközben az idő múlását meghatározó valóság nem változna meg, csak rossz időpontot látna a számlapon.

Az Európai Bizottság ezért nem a nagykereskedelmi árazás felszámolásában, hanem a földgáz- és villamosenergia-árak végfelhasználói szintű szétválasztásában látja a megoldást.

A vállalatok és a háztartások számára elsősorban olyan pénzügyi és szerződéses konstrukciókat tart szükségesnek, amelyek mérséklik a rövid távú áringadozások hatását. Ide sorolta a hosszú távú áramvásárlási megállapodásokat (PPA), valamint a különbözeti szerződéseket (CfD), amelyek kiszámíthatóbb árakat biztosíthatnak a termelőknek és a fogyasztóknak. A biztos szerint ezeken keresztül lehet csökkenteni a földgáz és a villamos energia árának összekapcsolódását anélkül, hogy az unió feladná a kereslet és kínálat alapján működő nagykereskedelmi piacot.

Jørgensen a jelenlegi stratégia eredményei között említette, hogy

az Európai Unió földgázfogyasztása 18 százalékkal alacsonyabb, mint 2022-ben volt, miközben tavaly 89 gigawattnyi új megújulóenergia-kapacitást telepítettek.

Az energiahatékonyság további javítása, a villamosítás felgyorsítása és a meglevő nukleáris kapacitások fenntartása szerinte egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy Európa kevésbé legyen kiszolgáltatva a fosszilis energiahordozók árának. Új atomerőművek építésére is szükség lehet, ezek azonban a hosszú megvalósítási idő miatt nem kínálnak azonnali megoldást.

A Portfolio második, visszakérdezésében azt feszegette, hogy a marginális árazás fenntartása nem védi-e a fosszilis energiacégek profitját, különösen annak fényében, hogy a rendszerben a megújuló energiaforrások már a termelés jelentős hányadát adják, miközben a földgáz ára továbbra is meghatározó lehet. A kérdésünk arra is kitért, hogy az Európai Bizottság eközben lehetővé teszi a tagállamoknak a fosszilis energiacégekre kivetett extraprofitadók alkalmazását.

Jørgensen vitatta, hogy a jelenlegi rendszer kizárólag a fosszilis energiacégeknek kedvezne. Magyarázata szerint azokban az órákban, amikor a megújuló termelés önmagában is képes kielégíteni a keresletet, rendkívül alacsony, esetenként negatív árak is kialakulhatnak, és a fosszilis erőművek nem jutnak bevételhez. Amikor viszont a kereslet kielégítéséhez akár csak rövid időre is gázerőművekre van szükség, azok magasabb termelési költsége az egész adott időszak elszámolóárát meghatározhatja.

A magasabb árból azonban nem kizárólag a fosszilis termelők részesülnek, hanem az olcsóbban termelő megújulóenergia-vállalatok is, ami a biztos szerint fontos ösztönzője az energetikai átállás finanszírozásának.

Az extraprofitadók alkalmazását – amelyeket akár végül a fogyasztókra háríthatnak a termelőcégek – ugyanakkor Jørgensen nem utasította el. Úgy vélte, hogy ezek bizonyos körülmények között megfelelő eszközök lehetnek, de a tagállamok eltérő energiapiaci szerkezete miatt nem feltétlenül működne jól egy minden országra egységesen alkalmazott uniós megoldás. Az Európao Bizottság ezért inkább a nemzeti intézkedések kidolgozását segítené, megosztaná a 2022-es energiaválság során szerzett tapasztalatokat, és együttműködne a tagállamokkal annak érdekében, hogy az új adók megfelelő jogi alapokon nyugodjanak.

A közrádió kérdésére az energiaügyi biztos az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás magyarországi következményeit is részletesen érintette: a 2027 végére tervezett földgázimport-tilalom végrehajtásáról, valamint a Paks II. beruházáshoz és az orosz kőolajimporthoz kapcsolódó szankciós kivételek jövőjéről érdeklődött.

Jørgensen megerősítette, hogy

az Európai Bizottság szoros kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal és a kormánnyal az orosz földgáz kivezetésének előkészítése érdekében.

Külön hangsúlyozta, hogy a magyarországi politikai változások – vagyis az Orbán-kormány leváltása – után jelentősen javultak az együttműködés feltételei. Értékelése szerint a korábbi magyar vezetés nem kívánt együttműködni Brüsszellel ezen a területen, az Európai Bizottságnak azonban akkor is kötelessége volt figyelembe venni a magyar lakosság ellátásbiztonságát, és felkészülni az orosz import megszüntetésére.

A jelenlegi magyar kormánnyal folytatott egyeztetések a biztos szerint már más légkörben zajlanak. Bár a Magyar Péter vezette kormány sem ért egyet mindenben Brüsszellel, a felek együttműködő módon keresik a megoldásokat, és technikai szintű párbeszédet folytatnak az átállás megvalósításáról. Jørgensen kiemelte, hogy

az Európai Bizottság alapvető célja segíteni Magyarországot, mert az orosz földgázimport tilalmát úgy kell végrehajtani, hogy az ne veszélyeztesse a magyar és a szlovák háztartások energiaellátását.

Az orosz kőolaj és a nukleáris energia területén fennálló függőség megszüntetését szintén szükségesnek nevezte, bár ezek esetében a problémát kisebbnek tartja, mint amilyen korábban a földgázfüggőség volt. Elmondta, hogy a kérdésről a visegrádi országok képviselőivel is egyeztetett, és szerinte egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy hosszabb távon ezeken a területeken is csökkenteni kell az orosz szerepvállalást. A Paks II.-t és az olajimportot érintő konkrét szankciós mentességek megszüntetésére vagy fenntartására ugyanakkor nem adott egyértelmű választ, és új határidőt sem jelölt meg.

Egy másik újságírói kérdésére, amely a szárazföldi elhelyezkedésű országok versenyképességi hátrányaira és az átálláshoz nyújtható uniós segítségre vonatkozott, Jørgensen kifejtette, hogy az Európai Bizottság elsősorban az alternatív beszerzési lehetőségek feltárásával kívánja támogatni Magyarországot. Ennek részeként segíti a szomszédos országokkal és más energiaszállítókkal folytatott tárgyalásokat. Felidézte, hogy az orosz földgázimport tilalmáról szóló döntés előkészítésekor a lehető leggyorsabb leválás és az ellátásbiztonság között kellett egyensúlyt találni, külön figyelembe véve Magyarország és Szlovákia sajátos földrajzi helyzetét. A biztos szerint a folyamat során azt is szem előtt kellett tartani, hogy

az orosz energiahordozók megvásárlásával Európa továbbra is bevételhez juttatja Moszkvát az Ukrajna elleni háború finanszírozásához.

Jørgensen bizakodó volt abban, hogy az együttműködéssel sikerül biztosítani a szükséges alternatív földgázellátást. Jelezte, hogy a magyar kormány bármikor kezdeményezhet további egyeztetést, és az Európai Bizottság kész meghallgatni a felmerülő problémákat.

Konkrét új uniós pénzügyi támogatására vagy a 2027-es határidő meghosszabbítására azonban nem tett utalást, ugyanakkor azt mondta:

természetesen a magyar kormány bármikor felhívhat, ha szeretne valamit megbeszélni velünk, vagy kérdése van. Mindig készen állunk az egyeztetésre és a segítségnyújtásra.

A Telex kérdésére Jørgensen az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer kiterjesztésével, az ETS2-vel kapcsolatban is állást foglalt. Az újságíró arra kérdezett rá, hogy az Európai Tanács által szorgalmazott új hatásvizsgálat vezethet-e az ETS2 szabályainak módosításához, illetve a rendszer bevezetésének újragondolásához.

A biztos szerint az ETS2 az európai energetikai átállás egyik fontos eszköze, nemcsak a klímavédelmi célok teljesítése, hanem az energiafüggetlenség és a megfizethetőbb energiaellátás szempontjából is. Természetesnek nevezte, hogy a gazdasági és technológiai körülmények változásával a korábbi hatásvizsgálatokat felül kell vizsgálni, de mint mondta:

meglepődnék, ha egy új elemzés arra a következtetésre jutna, hogy az unió eddig választott alapvető eszközei nem megfelelőek.

A hatásvizsgálat megismétlését tehát elfogadhatónak tartja, az ETS2 mögötti politikai és szabályozási irányt azonban továbbra is támogatja.

A Telex visszakérdezésére a visegrádi négyek megerősödött együttműködéséről is beszélt, és Jørgensen szerint egyértelműen érzékelhető, hogy a magyarországi kormányváltás óta aktívabbá vált a V4-ek koordinációja, amit kifejezetten hasznosnak tart. A biztos szerint a négy ország nem ért egyet minden kérdésben, de azokban az ügyekben, amelyekben képesek közös álláspontot kialakítani, jelentősebb befolyást gyakorolhatnak az uniós döntéshozatalra. Saját korábbi miniszteri tapasztalataira utalva hozzátette, hogy a skandináv országok is rendszeresen egyeztették álláspontjukat, ami bizonyos tárgyalásokon nagyobb mozgásteret biztosított számukra.

A 24.hu az amerikai nukleáris technológiák, a Paks jövője és a kis moduláris reaktorok (SMR) fejlesztése kapcsán kérdezte a biztost. Jørgensen szerint

Európának az orosz technológiától való függőség csökkentése során a nukleáris beszállítók körét is szélesítenie kell.

Az európai technológiai lehetőségek mellett az Egyesült Államokat is fontos partnernek tartja, és elmondta, hogy a Bizottság együttműködik az amerikai féllel ezen a területen.

A kis moduláris reaktorok fejlesztésében jelentős lehetőségeket lát, ugyanakkor óvatosságra intett a bevezetésük ütemével kapcsolatban. A biztos szerint az új technológiák megjelenését hosszú ideje közelinek ígérik, a széles körű kereskedelmi alkalmazás azonban továbbra is várat magára. Saját várakozása szerint

a 2030-as évek elején jelenhetnek meg az első újabb kis moduláris reaktoros megoldások, és akár a negyedik generációs nukleáris technológiák is előreléphetnek, de egyelőre túl korai megmondani, milyen ütemben terjedhetnek el.

Jørgensen arra is felhívta a figyelmet, hogy az SMR-technológiák fejlesztése nem egyetlen irányban zajlik. Egyes megoldások lényegében a már ismert atomreaktor-technológiák kisebb változataira épülnek, mások viszont alapvetően új konstrukciókat, például olvadt sóval működő reaktorokat alkalmaznának. Az Európai Bizottság a szükséges szabályozási környezet kialakításával és a szabványosítás elősegítésével kívánja támogatni a fejlesztéseket, ebben pedig szorosan együttműködnek az Egyesült Államokkal. A biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

az SMR-ek nem oldják meg Európa rövid távú energiapiaci problémáit, ezért a bennük rejlő lehetőségek nem vonhatják el a beruházásokat a már rendelkezésre álló, gyorsabban alkalmazható technológiáktól.

Arra kérdésre, hogy az Európai Unió az orosz földgázról történő leválással új, ezúttal amerikai energiafüggőséget alakíthat ki. Jørgensen elismerte, hogy az Egyesült Államokból érkező cseppfolyósított földgáz jelentős szerepet játszik az európai energiaellátásban, de hangsúlyozta, hogy az unió 2022 óta több forrásból szerzi be energiahordozóit. Elmondása szerint Norvégia továbbra is Európa legnagyobb gázbeszállítója, az Egyesült Államok pedig átvette Oroszország korábbi második helyét. Emellett észak-afrikai országok, Kanada és más partnerek is fontos szerepet töltenek be az ellátásban.

Az amerikai és az orosz függőség közé ugyanakkor lényeges különbséget tett:

érvelése szerint az Egyesült Államok történelmi szövetségese Európának, az amerikai energiapiacon pedig magánvállalatok működnek, szemben az orosz állami Gazprom meghatározó szerepével.

Az EU ezért nem kívánja visszafogni az Egyesült Államokkal folytatott energiakereskedelmet, sőt általában is a transzatlanti gazdasági kapcsolatok bővítésében érdekelt.

A biztos ugyanakkor elismerte, hogy az amerikai kormány kereskedelmi és energiapolitikai döntéseinek kiszámíthatatlansága bizonytalanságot okoz az európai energiapiacon. Jørgensen szerint az amerikai vámintézkedések és más, a szabadkereskedelmet nehezítő döntések miatt egyes vállalatok óvatosabbá váltak a hosszú távú energiaszerződések megkötésével kapcsolatban. Elmondta, hogy amerikai partnereivel is egyeztet a kiszámíthatóbb gazdasági környezet biztosításáról, mert a stabilitás hiánya hosszabb távon megnehezítheti az energetikai együttműködést.

A a magyarországi helyreállítási forrásokból támogatott beruházások és a korrupciós kockázatok ügyével kapcsolatban, hogy a Bizottság mennyire bízik az új, Magyar Péter vezette kormány kormány által vállalt ellenőrzési és felelős pénzfelhasználási garanciákban, Jørgensen válaszában hangsúlyozta, hogy

az uniós források felhasználását ellenőrző mechanizmusoknak továbbra is működniük kell, és az Európai Bizottságnak is fenn kell tartania a megfelelő kontrollt.

A jelenlegi magyar kormány korrupcióellenes fellépését ugyanakkor saját benyomásai alapján kedvezően értékelte. Úgy látja, hogy a kabinet kiemelt prioritásként kezeli a korrupció elleni küzdelmet és az uniós pénzek szabályszerű elköltését, amit kifejezetten pozitív jelzésnek tart.

Az energiaügyek mellett Jørgensen a lakhatási válságot is kiemelte budapesti látogatásának tapasztalatai közül. Szerinte az európai fiatalok egyre nehezebben tudnak önálló otthont teremteni, és az unió több országában emelkedik az az életkor, amikor a fiatalok el tudnak költözni a szüleiktől.

Magyarországon is súlyosnak látja a problémát, amelynek enyhítése szerinte egyre fontosabb társadalmi és gazdaságpolitikai feladat.

A biztos elmondta, hogy budapesti látogatásán Vitézy Dávid beruházásügyi miniszter bemutatott neki a budapesti Diákváros fejlesztési tervét, amely megvalósulása esetén néhány éven belül több ezer új diákotthoni férőhelyet vagy lakhatási lehetőséget teremthet. A projektet kedvezően fogadta, és reményét fejezte ki, hogy a beruházás valóban megvalósul.

Jørgensen szerint a lakhatási problémák megoldása elsősorban nemzeti hatáskör, de az Európai Uniónak is van mozgástere. Felidézte, hogy az Európai Bizottság már módosította a megfizethető lakhatás állami támogatására vonatkozó szabályokat, és új jogszabályjavaslatot is előterjesztett a rövid távú lakáskiadás szabályozására. Utóbbit azért tartja fontosnak, mert a turisztikai célú lakáskiadás egyes európai városokban kiszoríthatja a helyi lakosokat a lakónegyedekből, és hozzájárulhat a lakhatási költségek emelkedéséhez.

Az energiaügyi biztos a következő hónapok legfontosabb kihívásának mindenesetre az európai energiaellátás stabilizálását nevezte.

Álláspontja szerint a jelenlegi válságok nem indokolják az energetikai átállás irányának megváltoztatását, éppen ellenkezőleg: a fosszilis energiahordozóktól való függőség gyorsabb csökkentésére van szükség. A hosszú távú beruházások mellett azonban az uniós kormányoknak már a következő télen is kézzelfogható intézkedésekkel kell mérsékelniük az energiaválság háztartásokra és vállalatokra nehezedő terheit.

Címlapkép forrása: EU