Az Urban Plaza Plus tulajdonában lévő KÖKI Bevásárlóközpont átfogó intézkedéscsomagot léptetett életbe a hőség miatt, amely az épületgépészettől a közlekedési rendszereken át egészen a bérlőkig az egész házat érinti.

A klímarendszerek esetében a légkezelők hűtési alapértékeit megemelték, azaz kevésbé hűtik le a bevásárlóközpontot, mint ami a nyári időszakban megszokott, ezzel csökkentve a fogyasztást, az esti csúcsidőszakban pedig fokozatosan lekapcsolják őket. Mindebben komoly szerepet játszik a tetőn működő, közel 1 hektárnyi napelemrendszer: a napközben megtermelt energia lehetővé teszi, hogy a hűtési igényt a leghatékonyabb időablakban fedezze az esti csúcsterhelés helyett.

A világítás esetében a hátsó és irodai folyosókon, valamint a látogatók által nem használt területeken egyharmadára csökkentették a fényerőt, 21:00 és 5:00 között pedig az egész épületben. A homlokzati és reklámvilágítást lekapcsolták. Tesztjelleggel a nappali világítás fényerejét is visszavették a bérlőket nem érintő mértékkel,

ezt a megoldást vélhetően az energiahelyzettől függetlenül is megtartják.

A mozgójárdák – a Tesco előttiek kivételével – leálltak, a mozgólépcsők pedig este fokozatosan kapcsolnak le: a lefelé haladó oldal este hat órától, a felfelé haladó 21 órától áll reggelig.

A bérlők körében is erős az elköteleződés: például a Koton, a Flying Tiger, a TEDi, a C&A és a KIK önként fogta vissza a világítását, számos üzletben a kirakatvilágítást is kikapcsolták, a légkondicionálók takarékos üzemmódon működnek, egyes bérlők pedig a hűtött italok értékesítését is szüneteltetik.

A cég meggyőződése, hogy az intézkedések egy része hosszú távon is velünk marad. Legyen így!

A házaknak

a vízhiányra nemcsak ivóvíz-, hanem higiéniai és működési szempontból is fel kell készülniük

- figyelmeztet Szilber Szilvia társasházkezelő, a MITOE elnökségi tagja, hiszen már egy 6-8 órás vízkimaradás is ellehetetlenítheti a WC-k használatát és közegészségügyi kockázatot okozhat.

A szakértő szerint a társasházak elöregedett belső vezetékrendszere, valamint a csőtörések és felújítások miatti leállások is indokolják a vészhelyzeti tervek kidolgozását. A szakember javasolja

A HÁZTARTÁSOK FELKÉSZÍTÉSÉT HIGIÉNIAI ESZKÖZÖKKEL ÉS LEGALÁBB 72 ÓRÁRA ELEGENDŐ IVÓVÍZ, ÉLELMISZER, VALAMINT ALAPVETŐ VÉSZHELYZETI FELSZERELÉS TÁROLÁSÁT.

(MTI)

A kormány augusztus 1-jén módosította a villamosenergia-ellátási válsághelyzet kezelésének szabályait, ami jól mutatja, hogy az energiaellátást érintő kockázatok kezelése egyre nagyobb figyelmet kap szabályozói oldalról is. A rekordalacsony dunai vízállás, a hőhullámok és az aszály egyértelművé teszik, hogy a klímaváltozás már nem jövőbeli forgatókönyv, hanem kézzelfogható üzleti kockázat, amely a hazai energiaellátástól a szabályozási környezeten át a napi működésig egyre több területet érint. A vállalatok számára ezért a fizikai klímakockázatok kezelése már nem csak a szabályozói elvárásokat érintő fenntarthatósági kérdés, hanem a működésbiztonság és a versenyképesség alapvető feltétele – figyelmeztet a KPMG. A klímaváltozás gazdasági, munkareőpiaci, valamint működési vállalati kockázataival kiemelten foglalkozunk szeptember 8-án a Portfolio Sustainable World konferencián.

A rendkívüli hőség miatt a fővárosi közműcégek összehangolt energia- és víztakarékossági intézkedéseket vezettek be, miközben Budapest alapvető szolgáltatásai továbbra is biztonságosan és zavartalanul működnek. A nagy energiaigényű feladatok átütemezésével és az üzemmódok módosításával

már most jelentős mennyiségű áramot és vizet sikerült megspórolni a kritikus időszakban.

A részletekről Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere számolt be Facebook-bejegyzésében.

A tartós rekordmeleg jelentősen megterheli a fővárosi infrastruktúrát, a Nagykörúton az aszfalt hőmérséklete a 78 Celsius-fokot is megközelíti, miközben a lakossági víz- és áramfogyasztás hirtelen megugrott. A megnövekedett igények miatt a Fővárosi Önkormányzat és vállalatai koordinált korlátozásokat léptettek életbe. Az intézkedések kulcseleme, hogy

a nagy energiaigényű munkafolyamatokat a 17 és 22 óra közötti hálózati csúcsidőszakon kívülre ütemezik át.

A takarékossági lépések már most kézzelfogható eredményeket hoztak:

• a BKV és a BKK a villamos- és metróközlekedésben energiatakarékos üzemmódot vezetett be, amellyel naponta 12-15 megawattóra (MWh) villamos energiát takarítanak meg.
• Emellett az elektromos autóbuszok és a Mol Bubi kerékpárok töltését is a csúcsidőszakon kívüli órákra helyezték át.
• A közlekedési társaság augusztus végéig felfüggesztette a járművek külső mosását is, amitől további 300 köbméter víz és 15 ezer kWh villamos energia megtakarítását várják.
• A Fővárosi Vízművek a termelési folyamatok átszervezésével – a biztonságos ivóvízellátás fenntartása mellett – átlagosan 10 százalékkal csökkentette az energiafelhasználását, különösen az esti órákban.
• A Budapesti Közművek ideiglenesen leállította a szökőkutakat és lekapcsolta a díszvilágítást, ugyanakkor a városi fák öntözését folyamatosan biztosítják az aszályos időszakban.
• Hasonló, saját működésre szabott takarékossági lépéseket vezetett be a Fővárosi Csatornázási Művek, a fővárosi gyógyfürdők, a vásárcsarnokok és a szociális intézmények köre is.

"Ez a hőhullám ismét emlékeztet bennünket arra, hogy a klímaváltozás már nem a jövő kihívása, hanem a jelen valósága.

Budapestnek fel kell készülnie erre az új valóságra, egyszerre kell megvédenünk a város működését, takarékosan gazdálkodnunk az erőforrásainkkal, és ellenállóbbá tennünk a fővárost a szélsőséges időjárással szemben

– mutatott rá a főpolgármester, megköszönve a hőségben dolgozó fővárosi munkatársak embert próbáló munkáját.

A kánikula hatása azonnal meglátszott az online keresésekben: a mobilklímák iránti érdeklődés a négyszeresére, a léghűtők és a ventilátorok kereslete pedig a háromszorosára ugrott. A hagyományos légkondicionálók, a hozzájuk tartozó tisztítószerek, valamint a mennyezeti ventilátorok iránti kereslet is legalább a duplájára nőtt - írta közleméynében az Árukereső. Bár az ország több pontján vízhiánnyal küzdenek a hatóságok, a medencék iránti kereslet szintén majdnem megduplázódott, ami azt jelzi, hogy a hőség okozta azonnali igény gyakran felülírja a tudatos vízhasználatot.

A kormány vízkorlátozásokat vezetett be, amelyek kizárólag a hálózati ivóvízre vonatkoznak. Az érintett településeken tilos medencét tölteni, tömlővel locsolni és gépjárművet mosni az ivóvízhálózatról, de a kerti öntözés kannából továbbra is megengedett, emellett az esővíz és a szürkevíz használatát is javasolják a háztartásoknak. A tájékoztatás szerint a korlátozások célja, hogy az ország minden pontján folyamatos maradjon a lakossági ivóvízellátás.

Kiszáradt a rendkívüli hőség és a tartós aszály miatt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található sátoraljaújhelyi Széphalom városrész környékén a Bózsva-patak - közölte egy Facebook-videóban Lontay László, a térség tiszás országgyűlési képviselője csütörtökön. Az ivóvízellátás továbbra is biztonságos.

A képviselő elmondta, hogy a kiszáradás helyétől feljebb található szakaszon "még viszonylag kecsegtetőbb a helyzet". Hozzátette, az elmúlt napokban az Északmagyarországi Regionális Vízművek és a Borsodvíz arról tájékoztatta, hogy választókerületének nem kell majd vízhasználati korlátozásokkal szembenéznie.

A tartós aszály és az extrém hőség miatt válságos helyzetbe kerültek a hazai halgazdaságok, így a termelők éjjel-nappal a halállomány megmentéséért küzdenek. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) figyelmeztet, hogy a károk enyhítése és az ágazat túlélése érdekében azonnali, összehangolt vízmegtartási intézkedésekre van szükség.

Az extrém hőség miatt jelentősen megnőtt az ásványvíz iránti kereslet, pánikvásárlásra azonban semmi ok, a hazai üzletek ellátása folyamatos és biztosított. A kereskedelmi szektor emellett az energiaügyi tárca kérésére komoly takarékossági lépéseket vezetett be a hálózat fokozott terhelésének enyhítésére - mondta el Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádiónak az Infostart szerint.

A magyar lakosság elsöprő többsége tudatosan csökkentette víz- és energiafogyasztását a rendkívüli hőség idején: egy friss felmérés szerint a megkérdezettek több mint háromnegyede fogta vissza a használatot, ami nagyban hozzájárul a hálózatok stabilitásának megőrzéséhez – hívta fel a figyelmet Bujdosó Andrea Anna, a Tisza-kormány parlamenti képviselőcsoportjának frakcióvezetője Facebook-bejegyzésében.

Az Europion friss kutatása rámutat, hogy a magyarok kiemelkedő arányban reagáltak tudatosan a rendkívüli időjárási körülményekre:

• a lakosság 84 százaléka ugyanis mérsékelte az áramfogyasztását, míg
• 78 százalékuk a vízfogyasztását fogta vissza az elmúlt napokban.

Ez a fogyasztáscsökkentés elengedhetetlen a kritikus infrastruktúra túlterhelődésének megelőzéséhez a tartós melegben.

Ezek a számok is azt mutatják, milyen széles körű felelősségvállalás kíséri a rendkívüli helyzet kezelését

– hangsúlyozta a politikus, méltatva a lakosság példás együttműködését és odafigyelését.

A víziközmű-szolgáltatók visszajelzései alapján a vízellátás jelenleg az érintett területeken, így például a Pilis-Budavidék térségében is stabil. Ugyanakkor a szakemberek arra kérik a lakosságot, hogy

a következő napokban is tartsák be a helyi korlátozásokat, és továbbra is bánjanak takarékosan a vízzel és az energiával.

A harmadfokú hőségriasztás péntek éjfélig érvényben marad, így a hálózatok fokozott terhelése még napokig fennállhat. A takarékosság mellett a hőség idején kiemelten fontos a sérülékeny csoportok – az idősek, a gyermekek, az egyedül élők és a betegek – támogatása, valamint a házi kedvencekről való gondoskodás is.

Közel 200 megawattal csökkentették villamosenergia-fogyasztásukat a hazai vegyipari vállalatok, hogy a jelenlegi krízishelyzetben támogassák az országos villamosenergia-rendszer stabilitását. A kormány felhívására meghozott intézkedésekkel

a szektor az országosan elért energiamegtakarítás mintegy negyedét adja, miközben a cégek a vízfelhasználásukat is jelentősen visszafogták.

A Magyar Vegyipari Szövetség (MAVESZ) tájékoztatása szerint a tagvállalatok gyorsan reagáltak a kritikus áram- és vízellátási helyzetre. A legkisebb vállalkozásoktól kezdve az olyan iparági óriásokig, mint

• a BorsodChem,
• a MOL Petrolkémia vagy
• a Nitrogénművek,

számos vállalat vezetett be azonnali, önkéntes korlátozásokat az energiabiztonság fenntartása érdekében.

A jelentős árammegtakarítást komoly beavatkozások árán érték el a társaságok. A vállalatok több helyen csökkentették a termelést, leállítottak bizonyos gyártósorokat, és átütemezték a tervezett karbantartásokat is. Emellett szigorú napi takarékossági lépéseket vezettek be, egyebek mellett elrendelték az otthoni munkavégzést, valamint korlátozták a klímaberendezések és a világítás használatát. Azok a vegyipari cégek, amelyek saját áramtermelő kapacitással – például gázturbinával vagy napelemparkkal – rendelkeznek,

a megtermelt energia egy részét felajánlották a villamosenergia-ipari rendszerirányítónak (MAVIR) az országos hálózat tehermentesítése céljából.

Az iparági szereplők mindaddig fenntartják ezeket a korlátozásokat, amíg a kritikus ellátási helyzet meg nem szűnik. A termelés későbbi újraindítását, illetve a kapacitások növelését a jövőben is előzetesen egyeztetik a MAVIR-ral a hálózat túlterhelésének elkerülése érdekében.

A hétvégétől jelentősebb vízszintemelkedésre lehet számítani a folyam hazai szakaszán a külföldi vízgyűjtő területeket érintő esőzések miatt – hívta fel a figyelmet Gajdos László, a Tisza-kormány élő környezetért felelős minisztere Facebook-bejegyzésében.

A mérési adatok alapján a Duna paksi szakaszán a tegnap reggeli mínusz 134 centiméterről ma reggelre mínusz 131 centiméterre módosult a vízállás. Bár a három centiméteres emelkedés még elenyésző, a meteorológiai előrejelzések szerint a folyó felsőbb szakaszait tápláló mellékfolyók – az Inn, a Traun és az Enns – vízgyűjtőin ma jelentős mennyiségű csapadék várható. A szakemberek emiatt folyamatosan figyelemmel kísérik a folyó vízhozamát és vízszintjét.

Amennyiben a várt esőmennyiség lezúdul, az a hétvégétől már néhány deciméteres emelkedést hozhat a magyarországi szakaszon is

– mutatott rá a szakpolitikus.

A magyar tárcavezető a Juraj Blanár szlovák külügyminiszterrel folytatott előzetes egyeztetései után Tomáš Taraba szlovák miniszterelnök-helyettessel is beszélt telefonon, környezetvédelmi miniszterrel a folyó kritikus vízszintje miatt. Orbán Anita arra kérte a szlovák felet, hogy szakembereik tegyenek meg mindent a lehető legnagyobb és legegyenletesebb vízhozam biztosítása érdekében.

Orbán Anita bejegyzésében cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a szomszédos ország felelne a Duna rendkívül alacsony vízállásáért. Bár Szlovákiát is súlyos vízhiány sújtja, a kétoldalú megállapodásokat maradéktalanul betartják.

Magyarország hiánytalanul megkapja a nemzetközi kötelezettségek alapján járó, szokásos, másodpercenként 400 köbméteres vízhozamot

– fejtette ki a részleteket a tárcavezető.

Emellett

a szlovák környezetvédelmi miniszter ígéretet tett arra is, hogy a meteorológiai helyzet javulásával azonnal segítik a magyar partnereket.

Amennyiben Szlovákiában hamarabb érkezne csapadék, készek az abból származó többletvíz egy részét elsőbbséggel Magyarország rendelkezésére bocsátani

– tette hozzá Orbán Anita.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Soós Lajos