Magyar kutatók olyan új kísérleti hatóanyagot fejlesztettek ki, amely a szívinfarktus után fennmaradó keringési zavarok kezelésében jelenthet előrelépést. Az ELTE és az egyetemről indult Motorpharma Kft. kutatóinak vezetésével, nemzetközi együttműködésben végzett vizsgálatok során a készítmény állatmodellekben helyreállította a hajszálerek véráramlását, csökkentette a szövetkárosodást és javította a túlélést. Az eredményeket a Nature tudományos folyóiratban tették közzé.

Szívinfarktus esetén az egyik legfontosabb orvosi beavatkozás az elzáródott koszorúér megnyitása, hogy a vér ismét eljusson a szívizomhoz. A sikeres beavatkozás azonban nem minden esetben állítja helyre teljesen a vérkeringést.

Előfordulhat ugyanis, hogy a nagyobb ér megnyitása után a legkisebb erekben, vagyis a hajszálerekben továbbra sem indul újra megfelelően a véráramlás. Emiatt a szívizom egyes területei nem jutnak elegendő oxigénhez, ami további károsodást okozhat.

Ezt a jelenséget az orvostudomány capillary no-reflow néven ismeri. A probléma célzott kezelésére eddig nem állt rendelkezésre megfelelő terápia.

A magyar kutatók ezért azt vizsgálták, hogyan lehetne közvetlenül helyreállítani a hajszálerek véráramlását.

A kutatócsoport egy CLN-2501 nevű kísérleti hatóanyagot fejlesztett ki, amely a hajszálerek körül található, úgynevezett periciták működésére hat.

Ezek a sejtek részt vesznek az erek átmérőjének szabályozásában. Ha túlságosan összehúzódnak, beszűkíthetik a hajszálereket, és akadályozhatják a vér áramlását.

Az új hatóanyag az izomösszehúzódásban szerepet játszó egyik fehérje, a miozin működését gátolja. Ennek hatására a hajszálereket körülvevő sejtek ellazulhatnak, az erek kitágulhatnak, és helyreállhat a vérkeringés.

A kutatók állatkísérletekben vizsgálták a készítmény hatását. Az eredmények szerint a kezelés gyorsan helyreállította a hajszálerek véráramlását, és ez a kedvező hatás a hatóanyag kiürülése után is fennmaradt.

A vizsgálatok során azt is megfigyelték, hogy a véráramlás helyreállásával a hajszálerekben korábban felhalmozódott, gyulladásos folyamatokban részt vevő fehérvérsejtek is távoztak. Ez azért fontos, mert a keringési zavar és a gyulladás együttesen tovább súlyosbíthatja a szövetkárosodást.

A Nature folyóiratban megjelent tanulmány a budapesti Motorpharma Kft. és az ELTE Biokémiai Tanszékén működő HUN-REN–ELTE Motor Farmakológiai Kutatócsoport munkájára épül.

A kutatásban többek között a Semmelweis Egyetem, a Bristoli Egyetem, a párizsi Institut Curie, valamint amerikai kutatóintézetek szakemberei is részt vettek.

Az eredmények új lehetőséget kínálhatnak a szívinfarktus és az akut vesekárosodás következtében kialakuló szövetkárosodás mérséklésére.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a CLN-2501 hatóanyagot egyelőre csak állatkísérletes modellekben vizsgálták. További kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy a kezelés embereknél is biztonságosan és hatékonyan alkalmazható-e.