Ma délután 3 órakor kezdődött Budapesten a Rákóczi Szövetség a hagyományos, október 23-i megemlékezéséhez kapcsolódó fáklyás felvonulás. A Gloria Victis 1956-os Emlékünnepség részeként a résztvevők a Műegyetemtől a Bem térig vonulnak, felidézve az 1956-os forradalom eseményeit.

A Rákóczi Szövetség háromnapos ünnepi programsorozatára mintegy 3500 középiskolás és egyetemista érkezett Budapestre, összesen 170 magyarországi és határon túli oktatási intézményből. A rendezvény egyik legfontosabb eseménye a csütörtök délutáni megemlékezés és fáklyás felvonulás, amely az 1956-os forradalom egyik meghatározó helyszínéről, a Műegyetemtől indul – ismertette a Blikk.  

A program szerint 15 órakor kezdődött az egyetemi megemlékezés, 16 órakor indult a menet a történelmi útvonalon, majd 17 órától a Bem téren koszorúzással és ünnepi megemlékezéssel folytatódott a rendezvény.

Nem véletlen a helyszínválasztás: 1956. október 23-án a Műegyetemről indult az a diákfelvonulás, amely a Bem térre vezetett, és a forradalom egyik meghatározó eseményévé vált. Az egyetemisták előző este itt fogalmazták meg a híres 16 pontot, amelyben többek között politikai változásokat és a szovjet csapatok kivonását követelték.

Az idei felvonulás politikai szempontból is figyelmet kap, ugyanis Magyar Péter miniszterelnök a menet legelején vonult és beszédet is mondott a Bem téren. Ez azért különösen érdekes, mivel a rendezvény több évtizedes hagyománya, hogy a hivatalban lévő miniszterelnök nem vonul a menet élén, és nem mond beszédet a Bem téren.

A kormányfő hagyománybontó tettét Bayer Zsolt is véleményezte a Magyar Nemzetben. A publicista szerint Magyar Péter részvétele politikai jelleget adhat az eseménynek, és veszélyeztetheti a Rákóczi Szövetség eddigi hagyományait.

Szerinte hosszú és a kellemetlennél is kellemetlenebb árnyék vetül a menetre, azáltal, hogy megtörték a hagyományt. Tegnapi írásában jelezte: ha a Rákóczi Szövetség belemegy, vagy „inkább fogalmazzunk úgy, hajlandó lenyelni doktor onoka ultimátumát” és engedik Magyar Péter a menet elején vonulni és beszédet mondani, akkor a szövetség „morális integritását teszi kockára”.

A vonulás előtt a miniszterelnök is a Műegyetem épületében volt, onnan a tömegen keresztül átsétált az emlékműhöz, koszorúzáson vett részt, majd a rakparton várakozó emberekhez visszatérve fáklyákat gyújtottak. Mikor minden fáklya lángra gyúlt a kormányfő vezetésével megindult a menetoszlop a Bem tér irányába.

Magyar Péter felszólalása elején köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek a hagyományos fáklyás felvonulás megszervezéséért, majd felidézte a hetven évvel ezelőtti eseményeket.

A kormányfő arról beszélt, hogy 1956 októberében az egyetemisták kezdeményezéséből országos megmozdulás bontakozott ki. A fiatalokhoz egyre többen csatlakoztak, a Műegyetemtől a Bem térre vezető felvonulás pedig a forradalom egyik meghatározó eseményévé vált. Magyar Péter a Bem tér történelmi jelentőségét is hangsúlyozta, felidézve, hogy a helyszínen összegyűlt magyarok a szabadság és a nemzeti függetlenség mellett álltak ki. A miniszterelnök szerint a forradalmárok bátorsága és szabadságvágya a későbbi megtorlások ellenére is példát mutatott az utókornak. Arról beszélt, hogy a szovjet elnyomás, a bebörtönzések és az üldöztetések sem tudták megtörni a magyarok szabadság iránti elkötelezettségét.

Magyar Péter a történelmi eseményeket a jelenkorhoz is kapcsolta. Hangsúlyozta az egyéni felelősség és a bátor kiállás jelentőségét, valamint azt, hogy a nemzeti összetartozás és a szabadság megőrzése a következő nemzedékek számára is fontos feladat.

Magyar Péter az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei előtt tisztelegve a szabadság, a nemzeti függetlenség és az összetartozás fontosságát hangsúlyozta. Kijelentette, hogy Magyarország a szabadságából egy jottányit sem enged, és a magyaroknak emelt fővel, saját történelmükre büszkén kell tekinteniük a jövőbe.

Beszédében arra biztatta a magyarokat, hogy őrizzék meg derűjüket, életkedvüket és elszántságukat, mert az ország szeretete ad erőt a közös építkezéshez. Felszólalását az 1956-os hősök előtti tisztelgéssel és a szabad, valóban független Magyarország éltetésével zárta és bejelentette, hogy egy múzeumot is létrehoznak 1956 hőseinek.