Vágólapra másolva!

Polt Péter a HírTV csütörtök esti különkiadásában az igazságszolgáltatás aktuális kérdéseiről, korábbi ügyészségi döntésekről és alkotmánybírói mandátumának megszűnéséről is beszélt. A korábbi legfőbb ügyészt és az Alkotmánybíróság volt elnökét Velkovics Vilmos kérdezte. 

A beszélgetés elején Velkovics Vilmos 2024. szeptember 26-ára emlékeztetett, amikor Polt Péter kezdeményezte Magyar Péter európai parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését. A volt legfőbb ügyész kijelentette, hogy ma sem döntene másként.

Nem tudnék másként dönteni, hiszen mindig is hangsúlyoztam, hogy az ügyészséget két dolog befolyásolja. A tények és a jogszabályok

 – fogalmazott.

Polt szerint az ügyben bűncselekmény gyanúja és személyre szóló gyanú is fennállt, ezért az ügyészségnek kötelessége volt eljárni. Felidézte Kovács Béla egykori európai parlamenti képviselő ügyét is, amelyben személyesen kellett megjelennie az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt a mentelmi jog felfüggesztése érdekében.

Magyar Péterrel való kapcsolatáról elmondta, hogy nincs közöttük személyes ellentét, sőt, emlékei szerint soha nem is találkoztak. A miniszterelnök részéről érkező támadások okait ezért nem kívánta találgatni.

A személyét érő kritikákról szólva felidézte, hogy már 2000-ben, legfőbb ügyésszé választásakor megkezdődtek a támadások, még mielőtt bármilyen intézkedést tett volna. Hozzátette, hogy korábbi legfőbb ügyészeket, köztük Györgyi Kálmánt és Kovács Tamást is érték hasonló bírálatok.

Az interjúban kiemelt figyelmet kapott az Alaptörvény 17. módosítása, amely a 70 éves korhatár bevezetésével Polt Péter alkotmánybírósági megbízatásának megszűnéséhez vezetett.

A volt alkotmánybírósági elnök szerint az ügy nem elsősorban személyes konfliktusról szól, hanem a hatalommegosztás és a fékek és ellensúlyok rendszeréről. Emlékeztetett, hogy Magyar Péter korábban nemcsak az ő, hanem az Alkotmánybíróság valamennyi akkori tagjának lemondását követelte.

Engem vagy másokat nem akart ezen a poszton látni 

– fogalmazott.

Polt az új alkotmánybírósági elnök pályázati kiválasztását is bírálta. Szerinte a korábbi rendszer, amelyben az Országgyűlés választotta meg az elnököt, erősebb legitimációt biztosított, és elkerülhetővé tette a jelöltek közötti korteskedést.

Megerősítette azt is, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. A beadvány már nagyrészt elkészült, de még nem nyújtották be.

Ez nem csak személyes ügy, persze személyes ügy is, de intézményi ügy is, és nem tehetem meg, hogy ne forduljak a bírósághoz

 – jelentette ki.

Álláspontja szerint eltávolításával sérült a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joga. Keresetében a Baka kontra Magyarország ügyre, valamint lengyel és ukrán alkotmánybírókat érintő strasbourgi döntésekre is hivatkozni kíván. Hangsúlyozta, hogy az alkotmánybírók elmozdíthatatlansága a hatalommegosztás fontos garanciája, ezért az intézményi reformok nem vezethetnek azonnali, megfelelő átmenet nélküli eltávolításokhoz.

A jelenlegi Alkotmánybíróság függetlenségéről Polt egyelőre nem kívánt véleményt mondani, mert szerinte ehhez további döntésekre van szükség. Felidézte ugyanakkor a Fidesz–KDNP képviselőinek augusztusban visszautasított indítványát, amely az alaptörvény-módosítást érintette. Polt akkor még a testület elnöke volt, és különvéleményt fogalmazott meg.

A többség szerint az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatta a módosítás tartalmát, Polt azonban 

úgy vélte, először azt kellett volna tisztázni, hogy a személyre szabott jogalkotás valóban alaptörvény-módosításnak tekinthető-e. 

Álláspontját a német alkotmánybírósági gyakorlatra alapozta. Nem értett egyet azzal sem, hogy Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök kapcsolódó beadványáról az alkotmánybírók kizárása miatt nem születhetett döntés.

A beszélgetés során az új legfőbb ügyész kiválasztása is szóba került. Velkovics Vilmos felidézte Baka András hasonlatát, amelyben az ügyészi szervezeten belüli megfelelő jelölt keresését egy sáros folyóban történő aranyhalvadászathoz hasonlította.

Polt Péter szerint ez rossz üzenet az ügyészség számára, amelyet kiváló szakmai szervezetnek tart. Felidézte, hogy kétszer is megválasztották az európai uniós legfőbb ügyészek szervezetének elnökévé, és korábban horvát, szlovák, valamint szlovén ügyészségi vezetők is átvettek magyar szakmai megoldásokat. Szerinte az ügyészség éves beszámolói és eredményei cáfolják, hogy a szervezet az elmúlt években rosszul működött volna.

Velkovics Vilmos ezt követően az október elsején felállt új vagyonvisszaszerzési hivatalról, valamint Magyarország Európai Ügyészséghez történő csatlakozásáról kérdezte vendégét. Felidézte Gajdos László miniszter júliusi kijelentését, amely szerint Polt Péter védettsége megszűnt, ezért neki is számot kell adnia a tetteiről az új hivatal előtt.

Polt értetlenségét fejezte ki, és hangsúlyozta, hogy legfőbb ügyészként és alkotmánybíróként egyaránt rendelkezett mentelmi joggal. Ezért megalapozatlannak nevezte azt a feltételezést, hogy a mentelmi jog megszerzése érdekében került volna az Alkotmánybíróságra.

Levegőben lógva megalapozatlan kijelentéseket tenni, az lehet, hogy politikailag hasznos, de a szakmát rombolja

 – fogalmazott.

Elmondta, hogy szívesen tisztázta volna személyesen a kérdést Gajdos Lászlóval, erre azonban nem volt lehetősége, ezért írásban reagált a miniszter állításaira.

Polt Péter komoly aggályokat fogalmazott meg az új vagyonvisszaszerzési hivatal létrehozásával kapcsolatban. Szerinte a szervezet hatásköre részben átfedi az ügyészség feladatait, miközben ügyészeket is átvesznek a meglévő intézménytől. Hangsúlyozta, hogy a 155 éves ügyészség működése kialakult szakmai hagyományokra, belső ellenőrzésre és jelentős tapasztalatra épül. 

Az új hivatal szerinte szükségtelen rivalizálást és többletköltségeket eredményezhet.

Példaként a román korrupcióellenes ügyészséget és a szlovák különleges ügyészséget említette, ahol szintén konfliktusok alakultak ki a szervezetek között. Kifogásolta azt is, hogy az új hivatal munkatársai magasabb fizetést kaphatnak az ügyészeknél, miközben hasonló feladatokat végeznek.

A jogorvoslati rendszerrel kapcsolatos kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy az ügyészséget a tények és a jogszabályok vezérlik, és reméli, hogy az új hivatal is ezt az elvet követi majd. Ugyanakkor leszögezte, hogy szerinte az ügyészség munkájának javításához nem lett volna szükség új intézmény létrehozására.

A műsorvezető Matolcsy György korábbi jegybankelnök ügyéről és a vele szemben alkalmazott kényszerintézkedésről is kérdezte Poltot. A volt legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy a jelenlegi eljárás részleteit nem ismeri, ezért nem kívánja minősíteni a hatóságok döntéseit. Pontosította ugyanakkor, hogy a mostani ügy alapjául szolgáló feljelentést 2025-ben az Állami Számvevőszék tette meg, amikor még ő volt a legfőbb ügyész.

Elmondása szerint rendkívül nagy terjedelmű vizsgálati anyagot kellett feldolgozni, ezért egy ilyen összetett gazdasági ügyben a nyomozás jelenlegi előrehaladását viszonylag gyorsnak tartja.

Velkovics Vilmos a kényszerintézkedések közötti különbségeket is felvetette. Példaként többgyermekes anyák előállítását, a Nemzeti Kulturális Alap egyik munkatársának letartóztatását, valamint Matolcsy Ádám külföldre távozását említette.

Polt szerint a büntetőeljárás különböző szakaszaiban eltérő bizonyítási követelmények érvényesülnek. Kényszerintézkedéshez konkrét személyre vonatkozó gyanú és további törvényi feltételek szükségesek, ezért az egyes intézkedések indokoltságát az ügyiratok ismerete nélkül nem lehet megítélni.

A műsorvezető Baka András egy korábbi kijelentését is felidézte, amely szerint az előzetes letartóztatás alkalmas lehet vallomások kikényszerítésére.

Polt ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés, és a büntetőeljárási törvény nem teszi lehetővé, hogy vallomások kicsikarására alkalmazzák.

Az interjú következő témája a Schadl–Völner-ügy volt. Velkovics Vilmos felidézte az előző napi parlamenti vizsgálóbizottsági meghallgatást, amelyen elhangzott, hogy a nyomozás során felmerült Varga Judit volt igazságügyi miniszter titkos együttműködőként történő bevonása. Polt Péter megerősítette, hogy ez valóban felmerült, de végül nem tartották szükségesnek.

Elmondása szerint az ügyészség más eszközökkel is beszerezte a vádemeléshez szükséges bizonyítékokat. Varga Judit bevonása ráadásul növelhette volna annak kockázatát, hogy a nyomozás idő előtt ismertté válik.

Hangsúlyozta, hogy a döntés mögött kizárólag szakmai szempontok álltak, és az érintett ügyészek is egyetértettek vele.

A volt legfőbb ügyész azt is megerősítette, hogy tudomása szerint Varga Judit nem tudott a nyomozásról. Hozzátette, hogy a legfőbb ügyész nem irányítja személyesen az egyes büntetőeljárásokat, a konkrét intézkedésekért az ügyben eljáró ügyészek felelnek.

A beszélgetésben Magyar Péter állítólagos SMS-váltása is szóba került az ügyben érintett ügyésszel. A műsorvezető szerint a miniszterelnök azt állította, hogy üzeneteket váltottak, az ügyész azonban tagadta ezt. Polt Péter szerint a két ellentmondó állítás alapján jogászként nem lehet eldönteni, mi történt valójában.

A beszélgetés végén ismét előkerült az új legfőbb ügyész kiválasztása, amelynek során a műsorvezető szerint már két sikertelen körön vannak túl. Szóba kerültek a jelöltekkel és hozzátartozóikkal kapcsolatos politikai állítások is.

Polt Péter szerint világosan el kell választani egymástól a politikai véleményeket és a jogilag megalapozott szakmai állításokat.

A politikus mondja a politikai véleményét, azt mondhatja, de ne állítsa be úgy, hogy ez egy szakmailag megalapozott vélemény

 – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet a jogerős elmarasztaló ítélet megszületéséig, függetlenül attól, milyen állítások hangzanak el róla a politikai nyilvánosságban. A volt legfőbb ügyész leszögezte, hogy a bűnösség kérdésében a végső szót a bíróság mondja ki, ezt pedig a politikai szereplőknek is tiszteletben kell tartaniuk.

A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!