A vörös bolygó kutatásának egyik legfontosabb kérdése régóta az, hogy létezhetett-e valaha élet a kietlen, poros felszínen. A Science Advances című tudományos folyóiratban 2026. június 24-én publikált legújabb tanulmány szerint a válasz egyre közelebb kerül az igenhez. A kutatók a Perseverance által vizsgált két marsi iszapkőben komplex, úgynevezett makromolekuláris szenet azonosítottak. A tanulmány szerzői szerint a mérések során több száz szerves anyagot észleltek, ami a Jezero-kráter eddigi legmegalapozottabb és legrobusztusabb szervesanyag-felfedezésének számít – hívja fel a figyelmet az IFL Science.

„A szén a földi élet elsődleges építőköve, és minden élőlény komplex szerves makromolekulákból áll” – magyarázta Ashley Murphy, a Planetary Science Institute kutatója és a tanulmány társvezető szerzője. Hozzátette, hogy a Földön az ilyen makromolekuláris szén gyakran rendkívül ősi kőzetekben található meg, és bizonyos esetekben ez az egyetlen szerves bizonyítéka a múltbeli mikrobiális életnek. Mivel a korai Mars feltételezhetően sokkal jobban hasonlított a Földre, a kutatók joggal számítanak arra, hogy az ősi marsi kőzetekben is találhatnak ilyen nyomokat.

Lézerrel keresték az élet építőköveit

A Perseverance még 2021-ben landolt a Jezero-kráterben, egy olyan kiterjedt medencében, amelyről a tudósok úgy vélik, hogy évmilliárdokkal ezelőtt egy hatalmas tónak adott otthont. A landolási helyszínt pontosan azért választották, mert ez kecsegtetett a legnagyobb eséllyel arra, hogy ősi élet nyomaira bukkanjanak. A Mars-járó – amely mostanra hivatalosan is levezetett egy teljes maratoni távot a bolygón – úgy tűnik, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az új kutatás során Murphy és csapata a Mars-járó SHERLOC (Scanning Habitable Environments with Raman and Luminescence for Organics and Chemicals) nevű spektrométerét használta. Ez a műszer lézerek segítségével térképezi fel egy adott terület vagy objektum kémiai és ásványi összetételét. A műszer segítségével a Neretva Vallis (egy ősi folyóvölgy a Jezero térségében) északi és déli peremén fekvő, Bright Angel nevű sziklás területen vizsgáltak meg két iszapkőzetet, amelyek belsejében szerves szenet találtak.

A felfedezés jelentőségét növeli, hogy ezeket a széngazdag iszapköveket pontosan ugyanazon a területen találták, ahol tavaly a „Cheyava Falls” névre keresztelt, jellegzetes „leopárdmintás” sziklát is felfedezték. Ezek a pöttyös elszíneződések a Földön extrém hő vagy magas savtartalom hatására alakulnak ki – ezek pedig a Marson vélhetően nem voltak jelen –, de az élet jelenléte is okozhatja őket. Bár a tavalyi kőzet önmagában nem volt perdöntő, az új szervesanyagleletekkel kiegészülve egyre erősebb a gyanú.

Kétféle iszapkő, rengeteg kérdés

Kyle Uckert, a SHERLOC helyettes vezető kutatója kiemelte: ez az első alkalom, hogy makromolekuláris szenet mutattak ki egy marsi természetes kőzetfelületen, és egyben az első ilyen észlelés a (korábban a Curiosity által vizsgált) Gale-kráteren kívül. Ez arra utal, hogy a szerves anyagok évmilliárdokkal ezelőtt valószínűleg az egész bolygón elterjedtek lehettek.

Bár mindkét vizsgált iszapkő tartalmazott szerves szenet, a műszerek apró, de fontos különbségeket is kimutattak. Az egyik kőzetben a szén elsősorban szilikátásványokkal, míg a másikban másodlagos karbonát- és szulfátásványokkal keveredett. A szakemberek azt is megállapították, hogy a szén mindkét mintában viszonylag érintetlen maradt, ami azt jelenti, hogy az anyag ellenálló volt a sugárzással és az oxidációval szemben, vagy csak a közelmúltban került a marsi felszínre.

Ezek a kölcsönhatások olyan jellegzetességeket hagytak maguk után a kőzetekben, amelyek kísértetiesen hasonlítanak a földi üledékekben élő mikroszkopikus élőlények által létrehozott formákra.

A végső szót a Földön mondják ki

Ezek után adja magát a kérdés: tényleg ősi mikrobák éltek az egykor sebesen folyó marsi folyó üledékében? A válasz egy határozott... talán. Bár az élet jelenléte tökéletesen megmagyarázná a látottakat, a tudósok óvatosak, hiszen a szén biológiai folyamatok nélkül (abiotikus úton) is létrejöhetett.

A kutatók a tanulmányban tisztázzák, hogy a Marson több lehetséges útvonal is létezik az abiotikus szerves anyagok képződésére. Kyle Uckert hangsúlyozta, hogy a Perseverance műszereit eleve nem arra tervezték, hogy egyértelműen különbséget tegyenek az élő és az élettelen folyamatok között. „A marsjáró feladata az, hogy azonosítsa azokat a lenyűgöző kőzeteket, amelyeket érdemes begyűjteni, hogy később a Földre szállítva szigorúbb laboratóriumi teszteknek vethessük alá őket” – magyarázta a kutató a Space-nek. Hozzátette, hogy a komplex szén jelenlétére számos alternatív magyarázat is létezhet: például meteoritbecsapódásokkal kerülhetett a felszínre, vagy hidrotermális geológiai folyamatok révén alakulhatott ki.

A végső bizonyosságra tehát egészen addig várnunk kell, amíg a NASA és az ESA (Európai Űrügynökség) közös, Mars Sample Return nevű missziója el nem hozza ezeket az iszapköveket a földi laboratóriumokba. Addig is a Perseverance fáradhatatlanul gyűjti tovább a vörös bolygó ősi titkait.

(Borítókép: A NASA Perseverance Mars-járójának hasán elhelyezett biztonsági kamerák legelső nagy felbontású, színes felvétele a vörös bolygóról, amelyet közvetlenül a Jezero-kráterben történt 2021. február 18-i landolás után küldött vissza a Földre. / Fotó: NASA via Getty Images)