A nyári forróság idején csökkenteni kellett az atomerőmű teljesítményét, hogy ne érje a Dunát a megengedettnél nagyobb hőterhelés. Az extrém magas vízhőmérséklet után az alacsony vízállás követelt nagyobb figyelmet. Dr. Kovács Antallal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatójával jártuk körül a hűtővíz-ellátás kérdéskörét.

Június végén az extrém meleg miatt csökkenteni kellett az atomerőmű teljesítményét. Ezt követően az ellátásbiztonság szavatolása érdekében a rendszerirányító, a MAVIR Zrt. javaslatára az energiapolitikáért felelős miniszter részleges felmentést adott a további teljesítménycsökkentés alól. Július 18-án ismét szükséges volt leterhelés. 

Az extrém hőség mellett a rekordalacsony vízállás okoz fejtörést a szakembereknek. Július 17-én, 18-án sorra dőltek meg a negatív vízállásrekordok a Duna Budapesttől délre eső szakaszán. Pakson -103 cm-t mértek, ami 6 cm-rel alacsonyabb a 2018-as legkisebb vízállásnál.

– Az alacsony vízállás vagy a magas hőmérséklet okoz problémát az atomerőmű számára? – tettük fel a kérdést dr. Kovács Antalnak.

– A Duna a legalacsonyabb vízállás mellett is biztosítja az atomerőmű hűtéséhez szükséges vízmennyiséget.  Június végén azonban olyan extrém meleg volt, mint még soha, és a Duna is melegebb volt, mint korábban bármikor: a vízhőmérséklet a fősodorban az atomerőműtől függetlenül majdnem elérte a 28 fokot. A pangóvizekben én magam is mértem 34 fokot. Ilyenkor az atomerőműben zajló folyamat hatékonysága romlik, a névleges 500 helyett 480 megawattal mentek a blokkjaink. 

– Mikor kell visszaterhelni a blokkokat?

– A 2001-ben született rendelet írja elő, hogy a víz hőmérséklete 500 méterrel a melegvíz-kibocsátás után nem érheti el a 30 fokot. Akkor ez még „elérhetetlennek” tűnt, de 2018 óta több alkalommal is elértük ezt a korlátot, és a környezet védelme érdekében visszaterheltük a blokkokat. 

– Tavaly viszont született egy felmentő határozat…

– A nyári időszakban Európa-szerte olyan mértékben megnőtt a villamosenergia-igény, hogy a villamosenergia-hálózat sokszor a teljesítőképessége határaihoz ért, sőt tavaly Spanyolországban, Portugáliában áramszünetek is voltak. Ezért vezették be rendelettel annak lehetőségét, hogy ellátásbiztonsági okokból az atomerőmű szükség esetén felmentést kaphasson a korlátozás alól.

– Hogyan zajlanak a mérések? 

– Folyamatosan figyeljük a meteoroló­giai szolgálat adatait, de a hidegvizes csatornánál saját mérési pontunk is van. Ha a Duna hőmérséklete eléri a 25 fokot, naponta mérünk a hűtővíz-kibocsátástól 500 méterrel délre lévő szelvénynél. A vízhőmérsékletnek a csóva teljes szakaszában 30 fok alatt kell lennie. Nagyon szigorú módszer szerint, GPS- és időkoordinátákkal rendelkező méréseket végeznek a kollégáink különböző helyeken a teljes keresztmetszetben, mindennap 11 órakor. Egy algoritmus adja meg a hiteles értéket, az adatok az atomerőmű honlapján létrehozott Duna aloldalon elérhetők.  Ha a víz 29,5 fokig melegszik, megkezdjük a blokkok visszaterhelését, és erről tájékoztatjuk a MAVIR-t. Ha a rendszerirányító úgy látja, hogy szükség van a termelésünkre, értesíti a felelős minisztert, Kapitány Istvánt, aki felmentést adhat a leterhelés alól. Idén az ellátásbiztonság három napon át indokolta a felmentést. A legmagasabb mért hőmérséklet 30,5 fok volt. 

– Gyakran a naperőművek termelése miatt, most pedig a Duna vízhőmérséklete miatt kell visszaterhelni. Nincs ez negatív hatással az atomerőműre?

– A kettőt különválasztanám. Az elmúlt években többször előfordult, hogy komolyabb visszaterhelésre kényszerültünk a napelemek miatt. Jeleztük, hogy erre nincs méretezve az atomerőmű. Nem feltétlenül jelent problémát, de a tervezési feltételek között nem szerepelt, hogy az atomerőművet alkalmassá tegyük ilyen napközbeni szabályozásokra is. A MAVIR elfogadta ezt a tényt, idén sokkal kevesebb ilyen kérés volt. A másik esetben viszont a környezet védelméről van szó, és évente csupán egy-két alkalmat jelent. Tavaly például egyáltalán nem volt visszaterhelés, idén pedig csupán pár napot érintett. Ilyenkor azt mérlegeljük, hogyan tudjuk elosztani a leterhelést a négy blokk nyolc generátora között, hogy ez az erőmű számára a lehető legoptimálisabb legyen. A szabályokat illetően viszont nem mérlegelünk. Fontos tudni, hogy a felmentésre lehetőséget adó kormányrendelet sem úgy született, hogy mi a hasunkra ütöttünk vagy a MAVIR mindenféle megalapozás nélkül kérte. Egy, a Duna élővilágát vizsgáló szakértői csapat igazolta, hogy nem lesz kimutatható hatása az élővilágra, ha a csóvában 32 fokig emelkedik a víz hőmérséklete. Az atomerőmű egyetlen hatása a környezetre, hogy a Duna vizét némileg felmelegíti. Mi a vonatkozó szigorú szabályokat betartjuk. Itt élünk, ez a mi Dunánk. Evidens, hogy vigyázunk rá.

–szv–