Az európai jobboldal nemrég sürgette Brüsszelt, hogy vizsgálja ki azokat a jogállamiság lebontására irányuló lépéseket, amelyeket hazánkban eszközölt Magyar Péter és kormánya. Habár Magyar Péter igyekszik szükséges lépésként keretezni az Alaptörvény-módosítást, Sulyok Tamás elmozdítása kapcsán többen is kritikával éltek, azonban az Európai Bizottság szerint továbbra is minden rendben. 

Két héttel ezelőtt az Európai Parlament ötven jobboldali képviselője kérte, hogy vizsgálja ki Brüsszel a hazánkban zajló folyamatokat. Magyar Péter és a Tisza-kormány ugyanis az Alaptörvény-módosítással elmozdította Sulyok Tamás köztársasági elnököt és korlátozták a képviselők mandátumát is. Emellett azonban a héten a hatóságok a Fidesz szervereit is lefoglalták, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásai ügyében folytatott nyomozás részeként. 

A hazánkban zajló események azonban az európai jobboldal figyelmét sem kerülték el. Az ötven képviselő a levélben sürgette az Európai Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja ki Magyarország demokratikus státuszát, mivel Magyar az Orbán-korszakbeli tisztviselők eltávolítására törekszik, ami felvet aggályokat a jogállamiság terén. 

Miért hallgat most a Bizottság, amikor egy kormány nyíltan megsérti az európai alkotmányos elveket?” – kérdezték az európai parlamenti képviselők levelében. 

A levélben kifogásokat fogalmaztak meg az alkotmánymódosítással szemben is, amely korhatárt szab az alkotmánybírósági bírák számára, és korlátozza a képviselők és a miniszterelnök mandátumainak számát. Brüsszel azonban egyelőre nem válaszolt. 

Európa vezető politikusai sem maradtak azonban csendben. Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes és Marine Le Pen is élesen bírálta Magyart és Brüsszelt.  

Ha a demokrácia arra törekszik, hogy lecsapjon az ellenzékre, az már nem demokrácia. És feltűnő, mennyire fülsüketítő a csend Brüsszel és azok részéről, akik évek óta – gyakran helytelenül – a jogállamiságról beszélnek

 – írta Salvini az X-en.

Le Pen szintén közösségi oldalán posztolt, amiben azzal vádolta Magyart, hogy lábbal tiporja a demokratikus normákat, miközben az Európai Bizottság védi. Az elégedetlenség pedig érthető, hiszen korábban az Orbán-kormánnyal szemben szinte azonnal és kíméletlenül lépett fel Brüsszel. Egy héttel ezelőtt, az EU éves jogállamisági jelentésének ismertetésekor Michael McGrath biztos azonban méltatta Magyarország reformjait.

„Magyarországon általánosságban véve nagyon pozitív tendenciákat látunk” – mondta egy sajtótájékoztatón. A politikus azonban láthatóan nem akart válaszolni Sulyok Tamás alkotmánymódosítás útján történő eltávolításával kapcsolatban, mondván, hogy a bizottság a Velencei Bizottság jelentésére vár az ügyben.

Jól láthatóan tehát Brüsszel továbbra sem aggódik a jogállamiság miatt, ameddig az adott ország végrehajtja azt, amit az Európai Bizottság elvár tőle. A kormány lépéseit kritizálók közül egyébként többen is kiemelték, hogy habár az ellenzék Orbán Viktor kormányzása alatt többször is diktatúrát kiáltott, ilyen radikális lépésre, mint amilyen a köztársasági elnök eltávolítása volt, nem történt. Brüsszel ingerküszöbét azonban úgy látszik, ez nem ütötte meg.