Egy 2024-ben elkészült városi tanulmány alapján megkezdődhet egy átfogó elővárosi közlekedési koncepció kidolgozása. A cél, hogy Győr és a környező települések között sűrűbb és kiszámíthatóbb legyen a vonatközlekedés. A nagyvárosok térségében hosszabb távon félórás követést alakítanának ki, vagyis harmincpercenként indulhatnának elővárosi járatok. A tervezés kezdetét bejelentették, de a beruházás pontos költségét és befejezési határidejét egyelőre nem közölték.

Megújulna a győri vasútállomás is: 2030-ra akadálymentesítenék és felújítanák a peronokat.

A beruházás előkészítése most indul, finanszírozását az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz, vagyis az IKOP Plusz, valamint a MÁV forrásaiból tervezik. Jelenleg a győri pályaudvar peronjai biztonságosan csak lépcsőkön keresztül közelíthetők meg. A tervek között szerepel az állomás kereskedelmi és utasforgalmi területeinek további fejlesztése is, részben magántőke bevonásával.

A Biatorbágy és Komárom–Tatabánya közötti pályarészen átfogó rekonstrukciót terveznek, amely után a vonatok akár óránként 160 kilométeres sebességgel is közlekedhetnének. A projekt még a jelenlegi kormányzati ciklusban elkészülhet, a kapcsolódó munkák – köztük a dunai árvízvédelem megerősítése és az 1-es főúti szintbeli kereszteződés kiváltása – tervezett határideje 2030.

A győri beruházások a július 22-én bejelentett Baross Gábor Vasútfejlesztési Tervhez kapcsolódnak. Az országos program keretében 2035-ig összesen 3550 milliárd forintot fordítanának a magyar vasúthálózat korszerűsítésére. A finanszírozásban 1100 milliárd forint kohéziós támogatás, 700 milliárd forint helyreállítási forrás, 400 milliárd forint európai beruházási banki hitel és további 400 milliárd forintnyi koncessziós beruházás szerepel. A program céljai között a fővonalak gyorsítása, az elővárosi közlekedés sűrítése, a járműpark cseréje és a legforgalmasabb állomások – köztük a győri pályaudvar – átfogó megújítása is megtalálható.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images