Gedő Ágnes - Vatikán

XIV. Leó pápa vasárnap délben Castel Gandolfóban, az Apostoli Palota előtti Szabadság-téren imádkozta el az Úrangyala imádságot, a meleg ellenére nagy számban összegyűlt hívők és zarándokok részvételével. Gondolatait a napi evangéliumi szakaszhoz fűzte, melyben Jézus a mennyek országát mutatja be példázatokon keresztül.

Zarándokok hallgatják a pápát   (@Vatican Media)

Leó pápa így kezdte beszédét: A magvető példázata után Jézus tovább beszél a tömeghez, képeken keresztül: a jó búza és a konkoly, a mustármag, a kovász a lisztben. Három kis példabeszédről van szó, amelyek felhívják a figyelmet Isten Országának eljövetelére a történelemben, működésére az emberek életében, ahogy növekszik, kiterjed és belülről átalakítja a világot. Ezekkel az elbeszélésekkel Jézus óva int minket a kísértéstől, hogy úgy gondoljunk Istenre mint egy hatalmas alakra, aki erővel kényszeríti rá akaratát másokra, aki elfoglalja a területet, hogy uralkodjon és aki győztesként érkezik. Ellenkezőleg, Isten a kicsinységet kedveli, diszkrét szeretete jeleként, aki hagyja, hogy szabadon elfogadjuk vagy visszautasítsuk, aki utat keres magának a konkoly között, rejtve és láthatatlanul működik mint a legkisebb mag és a kovász a tésztában, anélkül, hogy zajt csapna.

Leó pápa az Apostoli Palota előtt   (@Vatican Media)

Kedves testvérek! Jézus ezekkel a példázatokkal valami fontosat mond nekünk arról, ahogy Isten működik az életünkben és a történelemben. Olykor valami feltűnő dolgot várunk, olyan Istenre vágyunk, aki felülről közbelép és azonnal kitépi a rossz konkolyt. Egy erős és hatalmas Istent képzelünk, és sajnos ehhez a képhez igazítjuk a mi keresztény mivoltunkat és az egyházét is. Ehelyett azonban Isten Országa a konkoly között is terjed, és azt kéri, hogy tekintetünkkel képesek legyünk észrevenni a jót, ami a rossz sötétjében is kicsírázik, anélkül, hogy mindent és azonnal elítélnénk. Úgy nő, mint a legkisebb mag és türelmet kér, hogy végigkísérjük a folyamatokat, felismerve a hétköznapi, átlagos élet kicsinységében és egyszerűségében. Láthatatlanul növekszik, mint lisztben a kovász, és így megszabadít minket a csüggedéstől és arra szólít, hogy bízzunk akkor is, amikor úgy tűnik, hogy Isten távol marad. Mert valójában ő mindig elkísér minket és szeretete mindig működik értünk.

Zarándokok között   (@Vatican Media)

Istennek ez a stílusa kell, hogy egyénekként és egyházként is meghatározza azt a módot, ahogy a minket körülvevő valóságot belakjuk – mutatott rá a Szentatya. Az a hivatásunk, hogy evangéliumi stílust vegyünk föl, anélkül, hogy sietve arrogáns ítélkezéssel ellenkeznénk, anélkül, hogy hatalommal és erővel uralnánk másokat, anélkül, hogy elveszítenénk a bizalmunkat Isten működésében. Ahogy annak idején (2000-ben) Ratzinger bíboros mondta, arról van szó, hogy alávetjük magunkat a mag logikájának, ami nem a siker és a nagyság logikája, hanem azt kéri tőlünk, hogy kicsinyek legyünk és szolgáljuk a személyek életét. Ily módon mi magunk is olyanokká válunk, mint az evangéliumi kis mag, mely kicsírázik, és mint a szeretet kovásza, ami átalakítja a világ tésztáját.

Imádkozzunk Szűz Máriához, aki be tudta fogadni a kicsinységben az Ige magvát, hogy ő támogasson minket utunkon és közbenjárjon értünk! – fohászkodott végül az Úrangyala elimádkozása előtt XIV. Leó pápa.

Az Úrangyala imádságot, amely a Megtestesülés örökös titkára emlékezik, naponta háromszor imádkozzuk el: reggel 6 órakor, délben és délután 6 órakor, a reggeli, déli és esti harangszóra. Az ima az Úrangyala nevet latin nyelvű változatának kezdősoráról kapta – „Angelus Domini nuntiavit Mariae”.

Jézus Krisztus Megtestesülésére utaló három versből és a hozzájuk kapcsolódó Üdvözlégy Máriából, majd egy zárókönyörgésből áll.

Ezt az imát a pápa vasár- és ünnepnapokon a Szent Péter téren mondja el. Az Úrangyala elimádkozása előtt a pápa rövid beszédet mond, a napi olvasmányokból kiindulva. Az ima után köszönti a zarándokokat. Húsvéti időben Pünkösdig az Úrangyala helyett a Regina Coeli-t imádkozzuk, Jézus Krisztus Feltámadásának emlékére. A Mennyek Királynője Mária-himnusz után háromszor elmondjuk a Dicsőséget.

Angelus

Angelus Dómini nuntiávit Mariæ.
Et concépit de Spíritu Sancto.
Ave Maria...

Ecce ancílla Dómini.
Fiat mihi secúndum verbum tuum.
Ave Maria...

Et Verbum caro factum est.
Et habitávit in nobis.
Ave Maria...

Ora pro nobis, sancta Dei génetrix.
Ut digni efficiámur promissiónibus Christi.

Orémus.
Grátiam tuam, quǽsumus, Dómine,
méntibus nostris infunde;
ut qui, Ángelo nuntiánte, Christi Fílii tui incarnatiónem cognóvimus, per passiónem eius et crucem, ad resurrectiónis glóriam perducámur. Per eúndem Christum Dóminum nostrum.

Amen.

Gloria Patri... (ter)
Requiem aeternam...

Benedictio Apostolica seu Papalis

Dominus vobiscum.Et cum spiritu tuo.
Sit nomen Benedicat vos omnipotens Deus,
Pa ter, et Fi lius, et Spiritus Sanctus.

Amen.

Az Úrangyala

Az Úr angyala köszönté
a Boldogságos Szűz Máriát.
És ő méhébe fogadá
Szentlélektől Szent Fiát.
Üdvöz légy, Mária…

Íme, az Úr szolgálóleánya,
legyen nekem
a te igéd szerint.
Üdvöz légy, Mária…

És az Ige testté lőn
és miköztünk lakozék.
Üdvöz légy, Mária…

Imádkozzál érettünk Istennek
Szent Anyja.
Hogy méltók lehessünk 
Krisztus ígéreteire.

Könyörögjünk.
Kérünk, téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent Fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük,
az Ő kínszenvedése és keresztje által
a föltámadás dicsőségébe vitessünk.
Ugyanazon a mi Urunk, Jézus Krisztus által.
Amen.

Dicsőség az Atyának…(háromszor)
Adj, Uram, örök nyugodalmat nekik...

Apostoli (pápai) áldás

Az Úr legyen veletek. És a te lelkeddel. Legyen áldott az Úr neve. Most és mindörökké. A mi segítségünk az Úr nevében van. Aki az eget és a földet teremtette. Áldjon meg benneteket a mindenható Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek.

Amen.