A tudomány talán egyik legnagyobb megválaszolatlan kérdése: ha van földönkívüli élet, hol rejtőzik? A tudósok most úgy gondolják, hogy megtalálták a lehetséges választ. A Harvard Egyetem szakértői 48 fényévnyire felfedeztek egy szuperföldet, amelyen megfelelő feltételek lehetnek az idegen élet kialakulásához.

Az LHS 1140 b névre hallgató bolygó sziklás, és saját csillaga lakható zónájában kering. Azonban ami kulcsfontosságú, hogy a bolygó légkörrel rendelkezik, amely létfontosságú az élet fenntartásához.

A légkör elengedhetetlen ahhoz, hogy egy bolygó fenntartsa az általunk ismert életet. Ez az első alkalom, hogy valaki légkört talált egy sziklás bolygón egy másik csillag lakható zónájában

- mondta Dr. Collin Cherubim, a tanulmány vezető szerzője.

Az évek során a tudósok több ezer exobolygót fedeztek fel, köztük néhány sziklás világot, amelyek csillagai lakható zónájában helyezkednek el. Azonban eddig kihívást jelentett annak meghatározása, hogy ezeknek a bolygóknak van-e légkörük.

Új tanulmányukban a csapat az LHS 1140 b-re koncentrált, egy 2017-ben felfedezett bolygóra, amely egy 48 fényévnyire tőlünk vörös törpecsillaga körül kering. A Föld tömegének mindössze 5,6-szorosával és a sugarának körülbelül 1,7-szeresével nem sokban különbözik a saját bolygónktól, ami csábító jelöltté teszi a földönkívüli életre.

A vörös törpe csillagok jó lehetőséget kínálnak az ilyen jellegű kutatásokhoz, mivel kicsik és hűvösek, így a körülöttük keringő, lakható övezetben található bolygók viszonylag könnyen elérhetők a tranzit módszerrel. Ennél a módszernél a csillag fényerejének apró, időszakos csökkenéseit észleljük, valahányszor a bolygó a mi szemszögünkből nézve elhalad előtte

- magyarázta a tanulmány társszerzője, Dr. Shreyas Vissapragada.

Kiemelte, hogy az olyan anyagok atmoszférikus jelei, mint a víz és a szén-dioxid, amelyek általában a bolygó alsó légkörében találhatók, rendkívül halványak, így komoly kihívást jelent a kimutatásuk. Épp ezért a csapat egy másik megközelítés mellett döntött: héliumot kerestek a felső légkörben, ahol a jelek kicsit könnyebben észlelhetők. A kimutatáshoz a csapat a chilei Magellan Obszervatórium Warm Infrared Echelle (WINERED) spektrográfját használta.