„Most mindenki Sulyok Tamásról beszél, de ne feledjük, hogy ezzel párhuzamosan talán egy sokkal fontosabb dolog is történt! Polt Péter védettsége megszűnt!” – üzente közösségi oldalán vasárnap az élő környezetért felelős miniszter, Gajdos László a 17. Alaptörvény-módosítás kapcsán, mely miatt Polt Péter alkotmánybíróság elnöki megbízatása megszűnik. A módosított Alaptörvény szerit ugyanis nem lehet alkotmánybíró az, aki betöltötte 70. életévét, Polt így szeptemberben távozni kényszerül. A miniszter úgy fogalmazott: „az Orbán-kormány az Alkotmánybíróságra menekítette ki a korábbi legfőbb ügyészt, aki több mint húsz éven át fedte el, illetve akadályozta, hogy számos korrupciós ügyben valódi felelősségre vonás történjen”. Közölte: Poltnak mostantól, minden más állampolgárhoz hasonlóan számot kell adnia a tetteiről a hamarosan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal előtt. Polt Péter most közleményben reagált, visszautasítva a fenyegetéseket.

Polt Péter közleményét egészében és változtatás nélkül közöljük:

"Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter a mai napon közösségi oldalán olyan kijelentéseket tett rólam és korábbi legfőbb ügyészi tevékenységemről, amelyekre a közvélemény pontos tájékoztatása érdekében reagálnom kell.

A miniszter egyetlen konkrét ügyet, jogsértést, magatartást vagy bizonyítékot sem nevezett meg, mégis kész tényként állította, hogy egy hamarosan felálló állami szerv előtt „számot kell adnom a tetteimről”. Ez nem jogi érvelés, hanem egy meg sem indult eljárás eredményének és személyes felelősségemnek a politikai megelőlegezése.

Különösen súlyos, hogy mindezt egy olyan hivatal eljárására utalva tette, amelynek meghirdetett feladata a jogellenesen megszerzett vagyon és az államot megillető vagyoni értékek visszaszerzése – ezzel azt a látszatot keltve, hogy legfőbb ügyészi működésem során jogellenes vagyonszerzéssel vagy annak elősegítésével összefüggő magatartást tanúsítottam. Egyetlen cselekményt, vagyoni előnyt vagy bizonyítékot sem jelölt meg azonban, amely ezt alátámasztaná. Ha konkrét és ellenőrizhető adata van bármilyen jogsértésről, kötelessége azt a hatáskörrel rendelkező hatóság elé tárni; ha nincs, kijelentése bizonyíték nélküli megbélyegzés és a bűnösség politikai megelőlegezése.

A politikai értékítélet és a büntetőjogi felelősség kérdése nem mosható össze. Az előbbi közéleti vita tárgya lehet; az utóbbi vizsgálatához konkrét tények és a büntetőeljárás megindításához szükséges törvényi feltételek, megállapításához pedig szabályszerű eljárásban értékelt bizonyítékok szükségesek. Magyarországon a büntetőjogi felelősségről nem miniszteri Facebook-bejegyzés, hanem a törvény alapján eljáró független bíróság dönt. Az ártatlanság vélelme mindenkit megillető alapjog, nem politikai szívesség.

Visszautasítom azt az állítást is, hogy az Alkotmánybíróságra „menekítettek”. Legfőbb ügyészként is az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illetett meg, így alkotmánybíróvá választásom nem teremtett számomra korábban nem létező védettséget. Tudományos munkásságom egyik kutatási területe éppen a mentelmi jog, ezért szükségesnek tartom felhívni a miniszter figyelmét arra a tényre, hogy a mentelmi jog egyik tisztség esetében sem jelent büntetőjogi érinthetetlenséget. Nem a felelősség alóli kiváltság, hanem olyan eljárási garancia, amelynek fennállása sem zárja ki a büntetőjogi felelősség érvényesítését, ha annak törvényi feltételei fennállnak, és az arra jogosult szerv meghozza a szükséges döntést. A törvény előtti egyenlőség ezért nem állítható szembe a mentelmi jog intézményével.

Az Alkotmánybíróság már 2004-ben úgy foglalt állást, hogy a legfőbb ügyész az egyedi ügyben hozott döntéséért nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek, és ilyen döntés meghozatalára vagy megváltoztatására nem utasítható. Ez természetesen nem jelent mentességet az olyan saját magatartásáért fennálló büntetőjogi felelősség alól, amely valamely bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja.

Aggályos, hogy a végrehajtó hatalom egyik tagja éppen az Alaptörvény személyemet is érintő módosításának hatálybalépése napján – amelynek következtében szeptember 1-jével megszűnik alkotmánybírói megbízatásom – tett fenyegető hangvételű kijelentést, jóllehet sem tárcájának, sem a Kormánynak nincs hatásköre korábbi ügyészségi döntések felülvizsgálatára vagy büntetőjogi felelősség megállapítására. Ez azt a látszatot kelti, hogy megbízatásom megszűnését politikai indíttatású jogi felelősségre vonás követheti. Ez tipikusan az uniós jogi gyakorlat által tiltott chilling effectnek minősül.

Maga az Alaptörvény-módosítás is komoly jogállamisági aggályokat vet fel: a korhatár azonnali alkalmazása a folyamatban lévő alkotmánybírói mandátumokra sérti a mandátumok stabilitását, az alkotmánybírói függetlenséget és a hatalommegosztás elvét, és véleményem szerint nincs összhangban a bírói és alkotmánybírói függetlenség európai követelményeivel sem.

Legfőbb ügyészi tevékenységem szakmai megítélése lehet vita tárgya, a politikai minősítések azonban nem írhatják felül a dokumentált eredményeket. Vezetésem alatt az ügyészség váderedményessége tartósan magas volt, munkáját nemzetközi partnerek, köztük az Eurojust is elismerték, az európai legfőbb ügyészek hálózata pedig két alkalommal választott elnökévé.

A törvény előtt mindenki egyenlő. Ez azt is jelenti, hogy senkit sem lehet konkrét tények és bizonyítékok nélkül, politikai nyilatkozatokkal előre bűnösnek nyilvánítani.

Dr. Polt Péter"