Habár az első vb-meccsüket 1962-ben játszották, a rivalizálást az 1966-os világbajnoki negyeddöntőjük indította be. Argentína és Anglia azóta, 60 éven át csodálatos gólokat, generációkon átívelő vitákat, piros lapokat és konfliktusokat hozott össze a futballpályán. Ráadásul a két nemzet közötti kapcsolatot politikai feszültségek is uralják, hiszen 1982-ben 74 napon át harcoltak egymással a Falkland-szigeteken. A fegyveres konfliktusban 649 argentin és 255 brit katona, valamint három falklandi civil vesztette életét. Szerda este a foci-vb elődöntőjében Argentína-Anglia meccset rendeznek.

Az 1966-os angol-argentin meccs miatt vezették be a lapokat

Anglia és Argentína szerda este Atlantában vb-elődöntőt játszik egymás ellen, és talán kevesen tudják, de az 1966-os vb-negyeddöntőjük történelmi jelentőségű volt: az a meccs hozzájárult ahhoz, hogy a játékvezetők piros és sárga lapokkal fegyelmezik a játékosokat. Azon a találkozón a 33. percben Antonio Rattínt leküldte a pályáról a játékvezető. Az argentin csapatkapitány három perccel korábban felrúgta Bobby Charltont, majd vitatkozott a német játékvezetővel, Rudolf Kreitleinnel. 

Mivel a bíró nem beszélt spanyolul, a játékos pedig németül, hatalmas kommunikációs káosz alakult ki. Rattín percekig nem volt hajlandó elhagyni a pályát, tolmácsot követelt, majd dühében leült a királynőnek fenntartott vörös szőnyegre.

 Nyolc percen át állt a játék. Ugyanezen a meccsen Jack és Bobby Charlton is szóbeli figyelmeztetést kapott, de erről ők és a szurkolók is csak a másnapi újságokból értesültek, mert a pályán senki sem értette a játékvezető jelzéseit.

A mérkőzés után a FIFA bírói bizottságából Ken Aston hazafelé tartott, amikor Londonban megállt egy piros lámpánál a Kensington High Streeten, és zseniális ötlete támadt. Arra gondolt, hogy a fényjelzéseket a futballpályán is lehetne alkalmazni, a sárga lenne a figyelmeztetés, a piros pedig "ne tovább", kiestél a játékból. A lapok használata áthidalta a nyelvi korlátokat, így a szurkolók, a tévénézők és maguk a futballisták is azonnal megérthették a bíró döntését. A lapokat a következő vb-n, 1970-ben használták először - írja a BBC.

Az 1966-os angol-argentin negyeddöntő után az angolok szövetségi kapitánya, 

Alf Ramsey keményen beszólt, „állatoknak” nevezte az argentin csapatot, és megtiltotta a játékosainak, hogy mezt cseréljenek.

 Az argentinok szerint Geoff Hurst lesről szerezte a mérkőzés egyetlen gólját, amivel Anglia 1-0-ra nyert és úgy vélték, Rattint azért állították ki, hogy a házigazdát előnybe hozzák. A dél-amerikaiak csalást és az angoloknak kedvező bíráskodást láttak, eközben az európai alakulat sportszerűtlenséget és brutalitást kiáltott. George Cohen, az 1966-os világbajnok angol válogatott védője 2009-ben a Guardianban így emlékezett vissza a mérkőzésre.

„A szabálytalanság rendben van, de rengeteg aljasság történt. Köpködés, hajhúzás, fülrángatás. Megpróbáltak megfélemlíteni minket, aztán amikor rájöttek, nem fogják elérni a céljukat, olyan túlkapásokba kezdtek, amilyeneket soha nem láttam. Szégyen, hogy nem a futballra koncentráltak, arra a játékra, amire képesek voltak. Lehet, hogy akkor is nyertünk volna, de egyszerűen csak meg kellett volna mutatniuk, hogy mire képesek. A mérkőzés után az öltözők környékén is nagy volt a zűrzavar. Senkit sem engedtek ki, így nem láttuk, mi történt” - emlékezett Cohen.

Persze 1966-ban senki sem gondolta, hogy a két válogatott képes lesz fokozni a feszültséget. Húsz évvel később, az 1986-os vb-n Diego Maradona kézzel szerzett gólt, majd minden idők legszebb vb-gólját lőtte a 2-1-re megnyert meccsen. 1998-ban David Beckhamet kiállították az angol-argentin nyolcaddöntőben, aztán négy év múlva már ő volt a hős, amikor büntetőből győztes gólt szerzett. Minden bizonnyal a szerdai vb-elődöntő tovább bővíti majd az angol-argentin párharcok történetét.