A Tisza-kormány jövő évi költségvetésének fenntarthatóságát kérdőjelezte meg Sebestyén Géza egyetemi docens, aki közösségi oldalán részletesen elemezte a tervezett kiadásokat és azok finanszírozását. A Magyar Nemzet által ismertetett szakértői értékelés szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a kormány olyan hosszú távú kötelezettségeket vállal, amelyek fedezete nem feltétlenül biztosítható a következő években. A tervezetet korábban Orbán Viktor volt miniszterelnök is bírálta, aki baloldali gazdaságpolitikának nevezte a kormány elképzeléseit.

Sebestyén Géza szerint a 2027-es költségvetés számos olyan intézkedést tartalmaz, amely nem csupán egyetlen évre, hanem hosszabb távra is jelentős terhet ró az államháztartásra.

A tervezett intézkedések között szerepel:

• 677 milliárd forint a közszolgálati bérrendezésre,
• 510 milliárd forint az egészségügy többletfinanszírozására,
• 300 milliárd forint a családi pótlék megduplázására,
• 250 milliárd forint az alacsonyabb jövedelműek személyi jövedelemadójának csökkentésére,
• 123 milliárd forint a nyugdíjemelésekre.

A szakértő hangsúlyozta, hogy az egyes tételek részben átfedik egymást, ezért nem adhatók egyszerűen össze. Ugyanakkor többségük olyan tartós kötelezettséget jelent, amelynek finanszírozását 2028-ban és az azt követő években is biztosítani kell.

A megemelt közalkalmazotti bért nem lehet egy év múlva egyszerűen visszavonni, a megduplázott családi pótlékot politikailag lehetetlen megfelezni, az adócsökkentés visszafordítása pedig adóemelést jelentene”

 – figyelmeztetett Sebestyén Géza.

A közgazdász szerint legalább ekkora problémát jelent a tervezett kiadások finanszírozása.

A kormány 1500 milliárd forintos állami megtakarítással számol, amelyet többek között a beszerzések, koncessziók és működési költségek csökkentésével kíván elérni.

Sebestyén azonban arra figyelmeztetett, hogy egy elhalasztott beruházás vagy egy egyszeri költségcsökkentés nem feltétlenül jelent évről évre megismételhető megtakarítást.

A tervezett 200 milliárd forintos vagyonadó-bevételt szintén kockázatosnak tartja.

 Mint rámutatott, a vagyonosabb szereplők külföldre helyezhetik át vállalkozásaikat vagy vagyonkezelésüket, ami idővel csökkentheti az adóalapot.

A társasági adó és az innovációs járulék átalakításából további 260 milliárd, az energetikai vállalatoktól pedig 100 milliárd forintos többletbevételt vár a kormány.

 A szakértő szerint azonban a magasabb adóterhek visszafoghatják a beruházásokat és a vállalati nyereséget, ami a vártnál alacsonyabb bevételeket eredményezhet.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a kormány már eleve 4,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol, így a tervezetben korlátozott mozgástér maradhat az esetleges bevételkiesések kezelésére. 

Sebestyén Géza szerint a legnagyobb veszély nem feltétlenül 2027-ben, hanem az azt követő években jelentkezhet. Addigra ugyanis a béremelések, a családtámogatások és az adócsökkentések beépülhetnek a költségvetésbe, miközben az egyszeri megtakarítások lehetőségei kimerülhetnek.

Amennyiben a tervezett bevételek elmaradnak, a kormány három kedvezőtlen lehetőség közül kényszerülhet választani: újabb adóemeléseket vezet be, csökkenti a kiadásokat, vagy tovább növeli az államadósságot.

A szakértő szerint a költségvetés legfontosabb hiányossága, hogy nem bizonyítja kellő részletességgel a tervezett megtakarítások és többletbevételek hosszú távú fenntarthatóságát.

A felelős költségvetési politika nem csak azt nézi, hogy miből fizetjük ki a mai ígéreteket, hanem azt is, hogy miből fizetjük ki őket öt év múlva”

 – fogalmazott Sebestyén Géza.

Az elemzés így arra figyelmeztet, hogy a Tisza-kormány költségvetési vállalásainak valódi ára csak a következő években derülhet ki, amikor a tartós kiadások finanszírozásához már nem feltétlenül állnak rendelkezésre a most betervezett források.