2008. október 24-én hunyt el Bálint Ágnes, József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg, egy nappal azután, hogy betöltötte a 86. életévét. Több évtizeden át tartó karrierje során olyan mesék születtek, amelyeken generáción nőttek fel: úgy, mint a Mazsola és Tádé, a Frakk, a macskák réme vagy a Kukori és Kotkoda, de Bálint Ágnes volt a „szülőanyja” a TV Macinak is, miután ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, valamint ő találta ki sokak kedvenc mackójának karakterét.

Bálint Ágnes 1922. október 23-án született Adonyban, és már kiskorában igen jól tudott rajzolni. Emellett olvasni is hamar megtanult, korai olvasmányai a későbbiekben nagy hatással voltak rá. Tanulmányait magánúton, a székesfehérvári leánygimnáziumban - ma Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola –, illetve a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában végezte. A tehetsége az írás terén is korán megmutatkozott: mindössze 14 éves volt, amikor a Fánni, a modern tündér című meseregénye folytatásokban megjelent egy gyermekújságban. 1937 októberétől a bécsi Wiener Frauenakademie művészeti iskolában tanult rajzolást, könyvillusztrálást és plakátrajzolást. 

Az első meseregénye, Az elvarázsolt egérkisasszony 1941-ben, 19 éves korában jelent meg, majd 1942-ben a második, Cimborák címmel. 1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, tőle született két lánya: Ágnes és Anna, majd 1958. február 1-jén csatlakozott az újonnan alakult Magyar Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályához, ahol egészen az 1986-os nyugdíjazásáig dolgozott.

1961-től bábjátékokat írt - mint amilyen a Mi újság a Futrinka utcában vagy a Mazsola -, rajzfilmek forgatókönyvét  - Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme -, valamint társszerző is volt, mialatt több könyve és fordítása is megjelent: a kilencvenes évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez ő készítette el a magyar szövegeket, illetve a Babar című mese fordítását is neki köszönhetjük. Élete során számos elismerésben részesült, 1975-ben például József Attila-díjat vehetett át.