Spanyolországban november 29-én választásokat tartanak, ahol a felmérések szerint a jobboldal kerülhet hatalomra, Franciaországban pedig áprilisban távozik Emmanuel Macron, és Marine Le Pen szélsőjobboldali politikus az egyik legesélyesebb elnökjelölt.

Németországban Friedrich Merz kancellár mozgásterét az AfD erősödése és saját népszerűségének csökkenése szűkíti, Olaszországban pedig 2027-ben esedékesek a parlamenti választások.

A négy ország együttesen az EU népességének és gazdasági teljesítményének mintegy 60 százalékát adja, így a belpolitikai konfliktusok az egész uniós döntéshozatalt megbéníthatják.

A költségvetési tárgyalások mellett Ukrajna finanszírozása jelenti a legsürgetőbb problémát, ami már a múlt heti brüsszeli tagállami csúcstalálkozón is felszínre bukott. A Nemzetközi Valutaalap szerint Kijev jövőre 30–35 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal néz szembe, miközben az EU már korábban 90 milliárd eurós támogatásról állapodott meg. A megoldást részben a Belgiumban befagyasztott, mintegy 200 milliárd eurónyi orosz vagyon felhasználása jelenthetné, Brüsszel azonban továbbra is ellenzi ezt. A közös uniós hitelfelvétel szintén nehéz politikai kompromisszumokat követelne, miközben az Egyesült Államok, Oroszország és Kína részéről is egyre nagyobb nyomás nehezedik Európára.

A Politico által megszólaltatott uniós diplomaták szerint az év végéig egyre kisebb az esély a költségvetési megállapodásra, 2027-ben pedig a választási kampányok még inkább megnehezíthetik az alkukat.

Macron a csúcstalálkozón állítólag maga is jelezte, hogy mandátuma utolsó hónapjaiban már nem tudna politikai felhatalmazással költségvetési egyezséget kötni. António Costa, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor továbbra is sürgeti a megállapodást, amelyre egyes brüsszeli tisztviselők szerint 2027 januárja jelentheti az utolsó reális lehetőséget a politikai bizonytalanság további erősödése előtt.

Címlapkép forrása: EU