2023 óta először emelt kamatot az indiai jegybank (RBI), az alapkamatnak számító repókamat 25 bázisponttal 5,50 százalékra nőtt, ami egyéves csúcsot jelent - írja a CNBC. A lépés az egyre makacsabb infláció megfékezését célozza, miközben az indiai gazdaság továbbra is kiemelkedő ütemben bővül.
A Monetáris Politikai Bizottság a kamatdöntés mellett a monetáris politikai beállítottságon is változtatott, és az eddigi semleges álláspont helyett "kalibrált szigorítást" hirdetett. Sanjay Malhotra, az RBI kormányzója hangsúlyozta, hogy az inflációs kilátások már korántsem olyan kedvezőek, mint egy évvel ezelőtt, ezért a közeljövőben nem várható kamatvágás, legfeljebb újabb emelés vagy tartás következhet.
A fogyasztói infláció tíz egymást követő hónapban emelkedett, augusztusban elérte a 4,8 százalékot, ami meghaladja a jegybank 4 százalékos középtávú célját.
Az RBI a 2027 márciusában záruló pénzügyi évre 5,2 százalékos átlagos inflációval számol.
A HSBC és a Goldman Sachs elemzői egyaránt arra számítanak, hogy az RBI decemberben újabb kamatemelésről dönthet. A HSBC hétfői elemzése szerint a piacoknak határozott szigorítást kell látniuk a jegybanktól, mert ha a befektetők az emelkedő infláció idején galamb hangvételűnek érzékelik a döntést, az ronthatja India vonzerejét a globális tőkepiacokon.
A jegybank egyúttal 40 bázisponttal, 7,1 százalékra emelte az idei gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, kiemelve a belső kereslet ellenálló képességét. A Világbank kedden közzétett jelentésében hasonló növekedési ütemet prognosztizált, ugyanakkor az előző évi 7,8 százalékhoz képest lassulást jósol a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi bizonytalanságok miatt. India a júniussal zárult negyedévben 7,8 százalékos GDP-bővülést ért el, miközben az Egyesült Államok, Kína és Japán gazdasága is lassult.
India helyzete több kockázati tényező miatt is sérülékeny. Az ország az üzemanyag-szükségletének mintegy 85 százalékát importból fedezi, így az iráni háború okozta ellátási zavarok közvetlenül érintik a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítási útvonalakat. Emellett az El Niño-jelenség is veszélyt jelent: a Világbank adatai szerint India az 1960 óta mért negyedik legszárazabb június–augusztusi időszakát élte meg, ami az élelmiszerárak további emelkedéséhez vezethet.
A döntés egy globális szigorítási hullámba illeszkedik, hiszen az amerikai Fed szeptemberben három év után először emelt kamatot, a japán jegybank 31 éves csúcsra emelte az irányadó rátáját, a dél-koreai jegybank, valamint az Európai Központi Bank pedig szintén kamatot emelt az elmúlt két hónapban. A bejelentést követően az indiai tízéves államkötvényhozam 5 bázisponttal 7,243 százalékra emelkedett, a Nifty 50 részvényindex pedig 0,7 százalékot esett.
Címlapkép forrása: Shutterstock