— Sajnos, jelenleg újra fellángolt a háború, még Európában is, ahol az értelmetlen mészárlás naponta számtalan civil áldozatot követel – mondta a katolikus egyházfő a kelet-franciaországi Metzben politikai és vallási vezetők előtt tartott beszédében, anélkül, hogy megnevezte volna Ukrajnát.

Elengedhetetlen, hogy türelmes párbeszédet folytassunk, bátorságot tanúsítsunk a tárgyalások során, és készen álljunk arra, hogy bizonyos álláspontokat feláldozzunk a béke érdekében

– tette hozzá a pápa, aki Emmanuel Macron francia elnök jelenlétében beszélt.

Az emberi kapcsolatok, az államok közötti emberi kapcsolatok egyre barbárabbá válnak (...) a szó értékét megvetik, ehelyett hazugságokkal és megtévesztéssel kérkednek

– fogalmazott.

A pápa szerint Európa a történelme miatt vethet véget ennek az ördögi körnek.

Az elmúlt 80 évben (Európa) nagyrészt bebizonyította, hogy lehetséges eltérő véleményeket, követeléseket és érdekeket érvényesíteni, ha inkább találkozunk, nem pedig szembeszállunk

– fogalmazott.

Európa meg tudja állítani ezt a spirált a másik iránti tisztelettel, amelyet sikerült gyakorolnia és megőriznie

– hívta fel a figyelmet, méltatva a nemzetközi jogot és a multilaterális megoldásokat mint a „legjobb ellenszert a dominálási szándék ellen”.

Az európai alapítók, köztük Robert Schuman (1886-1963) és az olasz Alcide De Gasperi (1881-1954) említésével XIV. Leó a béke aktív alkalmazása mellett érvelt.

Ma fel kell tennünk a kérdést, hogy valóban kreatív erőfeszítéseket teszünk-e a világbéke előmozdítására, vagy csak a háború borzalmainak elfojtására törekszünk, hogy jobban felkészüljünk arra, amiről azt feltélezzük, hogy bekövetkezhet

– mondta a pápa.

A menekülteket és a migránsokat illetően úgy vélte, hogy Európa egy „új szakasz előtt áll találkozásainak hosszú történetében„.

Meg kell érteni a történelmi jelentőségét annak, ami történik, vagyis egy eddig soha nem látott találkozást a népek és kultúrák között, amely a gyökereink kreatív újrafelfedezésére és egyúttal a másik figyelmes meghallgatására invitál minket

– mondta a pápa.

Emmanuel Macron francia államfő beszédében úgy vélte, hogy Európának vissza kell nyernie „az alapítók bátorságát„ és nem szabad engednie a befeléfordulásnak és a nacionalizmusok visszatérésének.

Itt dobog Európa ezeréves szíve, egy olyan Európáé, amely védelmez, egyesít és cselekszik. Egy szuverén és demokratikus Európáé, amelyet a béke és a jólét projektje vezérel. Egy olyan Európáé, amelynek vissza kell nyernie az alapítóinak a bátorságát. Igen, a bátorságot, hogy ne engedjen a befeléfordulásnak, a másik iránti gyűlöletnek, a megosztó nacionalizmusok visszatérésének

– mondta a francia elnök a Németországgal, Belgiummal és Luxemburggal határos régióban, Lotaringiában, amely az első és második világháború meghatározó színtere volt, és ahol az Európai Unió egyik alapítójának tekintett Robert Schuman nyugszik.

A francia elnök felszólalásában az európai építkezést méltatta, amelyet „a görög-római és a zsidó-keresztény alapra építettek”, a francia-német megbékélést, amely „a diktatúrákból felszabadult népek akarata” volt a második világháború után, és amelyet jelenleg a „birodalmak visszatérése fenyeget”.

A valódi szuverenitás biztosításához cselekednünk kell

– hangsúlyozta a francia elnök. 

Cselekedni először is a biztonságunk megőrzéséért és értékeink megóvásáért. Mert a békét nem lehet kikiáltani, azt jó szándékú, tisztán látó és állhatatos mesterek türelmesen építik fel

– tette hozzá Emmanuel Macron, aki pénteken, megérkezését követően már fogadta a pápát a hivatalában.

Európa „nem egy olyan hatalom, amely eltünteti a nemzeteket, hanem egy erő, amely meghosszabbítja és növeli cselekvési képességüket és sorsuk irányítását” – hívta fel a figyelmet a francia elnök.

Emmanuel Macron személyesebb hangvétellel zárta beszédét, amely utolsó nyilvános megszólalása volt a pápa előtt. A francia elnök kifejezte háláját és örömét a pápa négynapos franciaországi látogatásának végén.

Remélem, hogy ön is érezte, hogy egy lelkes, egységes és boldog nemzet vagyunk, és ezt őszintén köszönöm önnek; mi is boldognak szerettük volna látni önt

– hangsúlyozta az államfő, utalva arra, hogy Párizsban és Lourdes-ban is százezrek üdvözölték lelkesen XIV. Leót.

Egy 18. század végi askenázi kifejezés, amelyet később német barátaink is átvettek a nyugodt boldogság kifejezésére, így szól: boldog, mint Isten Franciaországban. Mostantól e négy nap emlékére, azt fogjuk mondani: boldog, mint XIV. Leó nálunk. Köszönet érte!

– mondta a francia elnök.