Vágólapra másolva!

Kézügyességét már kisgyerekkora óta csodálták, végül fiatal felnőttként a homok- és jégszobrászatban teljesedett ki: M. Tóth Zsolt kerámiakészítőként végzett, ám mindvégig a szobrászat felé kacsintgatott. Hobbiként először agyaggal, majd színházi díszlettervezőként hungarocellel, fával, ezek után kővel, vaj- és csokoládészobrászattal foglalkozott, mígnem felfedezte a jég világát. Ekkor körül-belül 1998-at írtunk, azóta is szerelmese a a jégszobrászatnak.

Zsolt családapa, eredeti mestersége kerámiakészítő, a szobrászatot autodidakta módon tanulta ki. A legelső kisplasztikáját a '90-es évek közepén készítette egy lengyel grafikus műve alapján, amelyen egy sellőpár volt látható a tenger mélyéről a vízfelszín felé úszva. A jelenetet egy ismerőse kérésére Zsolt is megformálta agyagból, a munka pedig olyan jól sikerült, hogy ezt követően kezdett fotók alapján kisebb szobrokat készíteni. Az idő előrehaladtával többféle anyagot is megmunkált, míg végül a homok- és jégszobrászat nyerte el a szívét.

„Minden anyag megmunkálható, csak meg kell találni hozzá a megfelelő szerszámot” – kezdte az Origónak Zsolt, akinek a legtöbb felkérése a jégszobrászathoz kapcsolódik a világszerte népszerű jégfesztiválok miatt. „Ezekre a jégfesztiválokra általában minden évben ugyanaz a nemzetközi szobrász csapat utazik ki. Egy-két hetet töltünk a helyszínen, szobrokat, jeleneteket alkotunk meg, majd az alkotások a fesztivált követően múzeumi látogatások keretében tekinthetők meg. A létesítmények többnyire 2-3 hónapig vannak nyitva, ez idő alatt rendszeresen visszautazik valamelyikőnk, hogy felfrissítse a szobrokat, azok ugyanis mínusz fokon is párolognak” – magyarázta a szobrász.

A jégszobrászok általában egy 100 méterszer 50-szer 25 centiméteres jégtömbből formáznak alakzatokat láncfűrésszel, vésővel és marófejekkel, a nagyobb formákat azonban 200x100x75 centiméteres giga tömbből alkotják meg.

„A nagyobb szobrokat igyekszünk a nagyobb tömbből kifaragni, ha ugyanis kisebb tömbökből formált részeket illesztünk össze, az összeillesztéseknél fénytörés alakul ki, ami rontja az összképet. A nagyobb méretű tömbnek ugyanakkor elég borsos az ára, a kisebb, alap méretű tömbök darabja nagyjából 60-80 euró, vagyis 20-30 ezer forint” – árulta el Zsolt. A legextrémebb forma, amit valaha jégből faragott, egy 5 méter magas mammut volt.

„Egy Finnországban rendezett versenyen vettem részt a fiammal és másik négy jégszobrásszal. Rettenetesen hideg szél fújt mínusz 15-20 fokos hidegben. Nagyon sűrűn jártunk a melegedő helyre, de végül sikerült végeznünk vele. Az egyik különlegessége a szobornak a méretén túl az volt, hogy a jég egy ottani tóból származott.”

Zsolt egy másik emlékezetes munkája egy félig ülő, félig fekvő helyzetben látható, hátratámaszkodó görög férfi alak volt, amelyet a megrendelő a medencéjénél akart elhelyezni. Zsolt ehhez Floridába utazott, és mindössze 3 órája volt elkészíteni a jégszobrot.

„Olyan adrenalin-löketet kaptam, hogy még magamon is meglepődtem. Az egész szobrot sikerült három óra alatt elkészítenem, ami akkora rutint adott, hogy utána 40 perc alatt kifaragtam egy egyméteres csikóhalat, fél óra alatt pedig egy hattyút. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy közönség előtt, színpadon kellene ezt csinálnom. Aztán 2002-ben a Graz-i világversenyen közönség előtt alkottuk meg jégből a már említett sellő jelenetet, az embereknek pedig nagyon tetszett, ahogy faragtunk. Akkor döntöttem el, hogy show-kat fogok csinálni. Végül szabadtéri rendezvényeken, karácsonyi vásárokon léptem fel, sőt egy tehetségkutatóba is elmentem” – emlékezett vissza a férfi, aki azóta olyan szintre fejlesztette az előadásait, hogy világszinten rajonganak azokért. Az egyik legnépszerűbb formátuma a jég és tűz show.

„Felkerestem egy pirotechnikus barátomat, akivel kitaláltuk, hogy miképp lehetne praktikusan, mégis látványosan megoldani, hogy az asztalból, amelyen faragok, lángok és füst törjön elő. Amikor pedig a szobor elkészül, hatalmas lángszórokkal eresztek tüzet az alkotásra, aminek hatására a faragás során mattá váló szobor átlátszó lesz, ezáltal a formája is kivehetőbbé válik” – fejtette ki Zsolt.

A magyar jégszobrász az idén kezdődő szezonban három jégfesztiválon is részt vesz, először Berlinben, majd Hollandiában, végül ismét Németországban. Ezt követően a január 17-i hétvégén a Magas-Tátra egyik leglátványosabb nemzetközi jégszobrász versenyén, a Szlovákiában rendezett Tatry Ice Master nevű megmérettetésen zsűrizik, majd a díjátadók után látványfaragást tart. A művészete iránt érdeklődők ott láthatják őt élőben, a munkáival ugyanakkor a Berlintől 30 percre található Elstalban is találkozhatunk a B5-ös út mentén, Spandau után. A Karls Erlebnis-Dorf Elstal nevű, mezőgazdasági tematikájú élménypark része az Eiswelt, vagyis Jégvilág, amely az év minden napján nyitva tart.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek:

A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!