Ha létezik anakronisztikus észlelési ág, akkor a szolárgráfia nagyon jó eséllyel indul az első helyért. Ki fényképez manapság filmre? Ki használ még fotópapírt? Kinek van ideje kivárni egy féléves expozíciót? Kinek van ehhez türelme?

Mindebből a türelem szerezhető be legnehezebben. A szolárgráfhoz nem kell más, mint egy jól elkészített, alkalmas helyre kihelyezett lyukkamera, benne valamilyen régesrégen lejárt fotópapír. Utána pedig várni, reménykedni, hogy ne tűnjön el a kihelyezett kamera, ne ázzon el a belé rejtett fotópapír. De ha beázik-elázik, még az se baj, így is különleges felvétel készülhet.

Na és aztán az izgalom! Mit hoztak a napfényes hónapok? Miként sorakoznak a napcsíkok a képen? Mi látszik az előtérből? Megannyi érdekes kérdés, és teljesen érthető, hogy a szolárgráfiának is vannak hívei, művelői, akik izgatottan várják a napfordulókat.

Barna Zoltán a szőgyéni Nagyboldogasszony templomot örökítette meg, felette a napívek sokaságával. A felvétel viszonylag rövid, három és fél hónapos expozícióval készült, de így is nagyon látványos lett.

A felvétel készítésének körülményeiről az MCSE Észlelőnaplójában olvashatunk.