Aschenbrenner és a befektetések

Ez a történet egy fiatal kutatóról, Leopold Aschenbrennerről, és hedge fundjáról szól. Aschenbrenner korábban az OpenAI superalignment csapatában dolgozott, ami annak lehetőségeit vizsgálta, hogyan lehet biztonságosan fejleszteni a jövő legfejlettebb rendszereit. Igazi ismertséget azonban a Situational Awareness című tanulmánya hozott számára, amiben azt állította, hogy a mesterséges intelligencia fejlődése a következő néhány évben drámaian felgyorsulhat, és akár 2027 körül megjelenhet az általános mesterséges intelligencia.

Aschenbrenner szerint ennek azok a vállalatok lesznek a nyertesei, amik a szükséges infrastruktúrát építik.

Úgy vélte, hogy a következő években óriási beruházási hullám indulhat a félvezetők, a memóriagyártás, az adatközpontok, az energiaellátás és az elektromos hálózatok területén, mivel ezek nélkül nem lehet kiszolgálni a folyamatosan növekvő számítási igényt.

Erre a befektetési narratívára építette fel saját hedge fundját is. A Situational Awareness alap rövid idő alatt jó nagyra hízott, a csúcson több mint 20 milliárd dollárnyi vagyont kezelt, portfóliójában olyan vállalatok szerepeltek, mint az SK Hynix, a Broadcom, a CoreWeave és az Anthropic.

Mindent vettek, ami AI-infrastruktúra

Aschenbrenner befektetési stratégiája nem volt túl bonyolult, egyértelműen az AI működéséhez szükséges háttérinfrastruktúrára épült. Meggyőződése szerint a következő évek legnagyobb nyertesei a chipgyártók, a memóriagyártók, az adatközpontokat üzemeltető vállalatok és az egyre növekvő energiaigényt kiszolgáló cégek lesznek, ezért tette meg a tétjeit ezeknek a cégeknek a részvényeiben.

A legnagyobb nyilvános részvénypozíció a Nebius volt, ami közel 2,5 milliárd dollárt ért, ezzel a teljes portfólió csaknem 15 százalékát adta. A Nebius AI-adatközpontokat és felhőalapú számítási kapacitást épít ki, vagyis pontosan azon a területen működik, amiben Aschenbrenner a legnagyobb növekedési lehetőséget látta.

A portfólió egyik meghatározó eleme az SK Hynix volt, ami a világ vezető HBM memóriachip-gyártója. Ezek a nagy sávszélességű memóriák kulcsszerepet játszanak az Nvidia legmodernebb AI gyorsítóinak működésében, ezért az SK Hynix az elmúlt évek egyik legnagyobb nyertesévé vált, a tőzsdén is. Fontos befektetése volt a Samsung Electronics is, a félvezetőiparból a Micron, a TSMC, az Nvidia, az AMD, a Broadcom, az Intel és az ASML is benne volt a portfólióban. A nyilvános adatok alapján emellett jelentős opciós pozíciókat is felépített több nagy technológiai vállalatban. A legnagyobbak a VanEck Semiconductor ETF-re, valamint az Nvidia, az Oracle, a Broadcom, az AMD, a Micron és a TSMC részvényeire szóltak.

Az adatközpontokkal kapcsolatos befektetések is kiemelt szerepet kaptak. Az egyik legnagyobb amerikai pozíció a CoreWeave volt, ami Nvidia GPU-kra épülő számítási kapacitást kínál AI-fejlesztőknek, de nagyobb részvénycsomagot tartott az IREN-ben, a Core Scientificben és az Applied Digitalban is. Ezek a vállalatok nagy teljesítményű adatközpontokat üzemeltetnek, amik egyre fontosabb szerepet töltenek be az AI-modellek kiszolgálásában.

Az adattárolásra is nagy téteket tett Aschenbrenner, az egyik legnagyobb befektetés a Sandisk volt, ami flashmemóriákat és adattároló rendszereket fejleszt. Aschenbrenner arra számított, hogy a számítási kapacitás bővülésével együtt az adattárolás iránti kereslet is ugrásszerűen emelkedik.

A portfólió fontos eleme volt az energiaipar is, mert szerinte az AI fejlődésének egyik legnagyobb kihívása az elegendő villamos energia biztosítása lesz. A legnagyobb pozíció a Bloom Energy volt, ami adatközpontok számára fejleszt helyben telepíthető áramtermelő rendszereket, de vett a T1 Energy, a Solaris Energy Infrastructure, a Power Solutions International és a Babcock & Wilcox részvényeiből is.

Az alap nem tőzsdei befektetései közül az Anthropic volt a legnagyobb.

Gyorsan nagyra nőtt

Leopold Aschenbrenner 2024 őszén hozta létre a Situational Awareness befektetési vállalkozást, az első befektetői tőke 2024. november 1-jén érkezett meg. Az induláskor 5 millió dollár volt a minimálisan elfogadott befektetés, így az alap eleve tehetős magánbefektetőket, családi vagyonkezelőket és intézményi szereplőket célzott.

A tőkebevonás extrém gyors volt, a fő amerikai alap 2025 szeptemberére 998 millió dollárnyi befektetési jegyet értékesített, idén tavasszal már 9,3 milliárd dollárnyi vagyont kezelt. A teljes összegről a befektetési vállalkozás saját hatáskörben hozott döntéseket, a pénz két kapcsolódó befektetési alapban volt. A fő amerikai alap mellett egy offshore konstrukció is működött. A cég mindössze 8 alkalmazottal kezelte ezt a vagyont, ami különösen magas, dolgozónként több mint egymilliárd dolláros kezelt állományt jelentett.

A nyilvánosan jelentett amerikai részvény- és opciós állomány szintén gyors növekedést mutatott. Az első, 2024 végére vonatkozó jelentésben hat pozíció szerepelt 255 millió dolláros összértékkel, 3 hónappal később az érték már egymilliárd dollár fölött járt, idén március végén pedig 13,7 milliárd dollárra ugrott, és már 42 részvény- és opciós pozíciót tartalmazott.

Az alap nettó hozamáról a sajtóban elképesztő adatok keringenek, közel ezer százalékos hozamról is írnak, de ez a nyilvános adatbázisok alapján nehezen rekonstruálható. A nyilvános beadványok alapján annyi biztosan megállapítható, hogy az alap 2024 novemberétől 2026 tavaszáig másfél év alatt 1,76 milliárd dollár külső tőkét gyűjtött, a kezelt vagyon pedig 9,28 milliárd dollárra nőtt. A Wall Street Journal és a Financial Times információi szerint azonban a

nyárra már 20 milliárd dollár fölé nőtt az alap mérete, és a Citadelnek történt portfólióeladás után még mindig közel 10 milliárd dollárnyi eszköz maradt az alapban, főként a magánpiaci befektetések.

Felmerül a kérdés, hogyan tudott egy alig harmincéves kutató alig másfél év alatt ekkora vagyont kezelő hedge fundot felépíteni? Aschenbrenner nem a semmiből érkezett, korábban az OpenAI superalignment csapatában dolgozott, vagyis sok befektető szemében belülről látta az AI-forradalmat. A Situational Awareness című tanulmánya az elmúlt évek egyik legtöbbet idézett AI-elemzésévé vált, ráadásul azt is leírta benne, hogy mely vállalatok lehetnek a legnagyobb nyertesek. Erre építette fel a befektetési stratégiáját, amit kezdetben a rendkívüli hozamok is visszaigazoltak. Ahogy az alap teljesítménye egyre több figyelmet kapott, egyre több befektető akart részesedni a sikertörténetből.

Bele volt kódolva az összeomlás

Aschenbrenner befektetési ötlete sokáig nagyon jól működött, az AI-infrastruktúrára építő vállalatok árfolyama hatalmasat emelkedett az elmúlt másfél évben, az alap pedig június végéig elképesztő hozamokat ért el.

A problémát egyértelműen a kockázatkezelés okozta.

A hedge fund brutális tőkeáttétellel működött, a saját tőkéjénél jóval nagyobb pozíciókat épített fel hitelből. Ez egészen addig jól működött, amíg az árfolyamok emelkedtek, július elején viszont masszív korrekció indult el az AI-részvényekben, a tőkeáttétel pedig a brutális veszteségeket okozott.

Jött is a margin call, az árfolyamok esésével a finanszírozó bankok egyre több fedezetet kértek az alaptól, Aschenbrennerék nem tudtak elegendő készpénzt vagy új fedezetet biztosítani, a Goldman Sachs és a JPMorgan által finanszírozott részvénycsomagok egy részét kényszerlikvidálták, hogy csökkentsék a kitettséget.

Ezzel viszont egy ördögi kör indult el. A kényszereladások tovább növelték az eladói nyomást, ami még lejjebb nyomta az AI-részvények árfolyamát. Az újabb árfolyamesések újabb margin callokat váltottak ki, ami ismét eladásokhoz vezetett. Néhány nap alatt klasszikus likviditási spirál alakult ki, a hitelből finanszírozott pozíciók leépítése mozgatta az árfolyamokat.

Az alap júliusban elveszítette az értékének a kétharmadát, kénytelen volt nyilvános részvényportfóliójának nagy részét értékesíteni.

A csomagot Ken Griffin hedge fundja, a Citadel vásárolta meg, Aschenbrenner megtartotta a nem tőzsdei befektetéseket, köztük az Anthropicban lévő részesedését. A legfontosabb változás azonban az volt, hogy az alap a tranzakció után megszüntette a tőkeáttétel használatát.

Klasszikus sztori a szerencséről és az időzítésről

Ahogy az sokszor lenni szokott, pont akkor jött a fordulat (és részben pont azért), amikor Aschenbrennerék bedobták a törölközőt. Az alap összeomlása után már másnap komoly fordulat jött az AI-részvények piacán. Több korábban nagyot eső papír 15-20 százalékot emelkedett egy kereskedési nap alatt.

Ebben egyszerre több tényező is szerepet játszott. Az egyik legfontosabb, hogy a Microsoft és az Amazon gyorsjelentése ismét megerősítette, hogy a technológiai óriások továbbra sem vesznek vissza az AI-beruházásokból. Mindkét vállalat rekordközeli tőkekiadásokról számolt be, és azt jelezte, hogy az adatközpontok, a chipek és az AI-infrastruktúra iránti kereslet továbbra is rendkívül erős. A piacnak ez azt üzente, hogy az AI-sztori fundamentumai nem változtak meg, a legnagyobb vásárlók továbbra is százmilliárd dolláros nagyságrendben tolják bele a pénzt az új kapacitásokba.

Legalább ennyire fontos volt az is, hogy megszűnt az a technikai tényező, ami napokon keresztül nyomás alatt tartotta az egész szektort. A Citadel megvásárolta a Situational Awareness tőzsdei részvényportfóliójának nagy részét, vagyis felszívta azokat a papírokat, amelyeket az alap a margin callok miatt kénytelen volt eladni. Ezzel gyakorlatilag eltűnt a piacról a legnagyobb kényszereladó, ami önmagában is nagyban csökkentette az eladói nyomást.

Mit tanulhatunk ebből az egészből?

Leopold Aschenbrenner jól olvasta a trendeket, jól azonosította be az AI-forradalom ennek a szakaszának a nyerteseit, és az időzítése is jó volt.

A memóriachipek, az adatközpontok, az AI-felhőszolgáltatások és az energiaellátás is a mesterséges intelligencia legnagyobb nyertesei közé tartozik, a Microsoft, az Amazon és a többi hyperscaler pedig továbbra is rekordösszegeket költ új kapacitások kiépítésére.

Az alap mégis néhány nap alatt összeomlott. Mert nagyon nem mindegy, mekkora pozíciót vállal egy befektető, mekkora kockázatot vállal érte, és mekkora tőkeáttétellel megy. A tőkeáttétel felfelé megsokszorozza a hozamokat, lefelé viszont ugyanilyen gyorsan képes lenullázni egy portfóliót. Egy margin call után már nem a befektető dönt arról, mikor ad el, hanem a finanszírozó bank.

Ez ennek a történetnek a legfontosabb tanulsága. Lehet hosszútávon igazad, de rövid távon akkor maradsz életben a piacon, ha képes vagy túlélni a legnagyobb árfolyamingadozásokat is. Ezekből mostanában van bőven.

Címlapkép forrása: Phil Leo / Michael Denora via Getty Images