"Elhamarkodottan hirdettük múlt havi írásunkban, hogy az iráni-amerikai konfliktusnak már nem lesznek piaci hatásai. A megegyezés két hétig sem élt és a felek újult erővel kezdték lőni egymást… A korábban megszokott piaci hatások jelentkeztek: az energiahordozók árai emelkedtek, amit a kötvénypiac lekövetett, a részvénypiacot viszont látszólag hidegen hagyták az új fejlemények.

Az energiahordozók áremelkedése több okból is nehézséget okozhat. Egyrészt az európai gáztározók feltöltöttsége historikusan alacsony - viszont a feltöltést az év mostani szakaszában már érdemben nem tovább halasztani -, másrészt az Arab-öbölben kiesett nagy finomítói kapacitások mellett komoly orosz finomítói kiesést okoznak a folytonos ukrán támadások. Az európai gazdaságot érő energiakínálati sokk így két forrásból táplálkozik: a hormuzi-válság a nyersolaj árát emeli, míg a finomítói kapacitáskiesések a benzin és gázolaj felárát (ún. crack spread) emelték rekordszintre.

Az energiaellátási problémákra az EKB már korábban kamatemeléssel reagált, ráadásul további hasonló lépéseket kommunikál annak ellenére, hogy a másodkörös hatásokat okozó termékek köre az energia típusú termékekre koncentrálódott - a korábbi agrártermék, műtrágya, kén, hélium, stb. szélesebb kör helyett -, másrészt a tényadatokban egyelőre nem látszik nagyléptékű inflációs nyomás, persze a fent részletezett energiaoldalon növekvő kockázatokat nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az infláció várható alakulására reagáló kamatpolitika azt eredményezte, hogy a tízéves európai kötvényhozamok és az egyhónapos holland tőzsdei gázár közötti 30 napos korreláció történelmi csúcsra emelkedett, azaz a befektetők az azonnali energiaárak alapján kereskedik a hosszú lejáratú kötvényeket, hiszen az energiaárak emelkedéséből az EKB kamatpálya szigorodása következik. Ez az állapot aligha tekinthető kívánatosnak monetáris politikai szempontból, hiszen egy volatilis és fontos, mégis niche termék árfolyammozgása mozgatja az egész hatalmas kötvény komplexumot, ami viszont már minden egyes gazdasági szereplő megtakarítási és beruházási döntéseire hatással van az irányadó hozamszint megváltozása miatt. Az emelkedő energiaárak által képviselt inflációs veszélyt ez a folyamat kiterjeszti az egész eurózónára és a hatásait felnagyítva, növekedési sokként projektálja (az energiaárak emelkedése mindenki számára megdrágítja a beruházások finanszírozását). Nem csoda, hogy az idei GDP várakozások szempontjából az EU esetében láttuk a legnagyobb visszaesést: az amúgy sem túl acélos 1,2%-os szintről a mostani 0,6%-ra.

Ilyen romló növekedési kép mellett nem számítunk arra, hogy az EKB végig tudja vinni a piac által most árazott, még hátralévő 2,2 kamatemelést tartalmazó kamatpolitikáját.  Vagy a növekedés elolvadása vagy a geopolitikai feszültségek enyhülése kapcsán lazábbá válthat a kamatpolitika, ami kedvező környezetet jelentene az eurós kötvények, illetve az ezeknek kitett szektorok, például ingatlankapcsolt részvények számára. Az esetleges kamatcsökkentés vélhetően a hozamgörbe meredekségét növelné, azaz a rövid kamatok jobban csökkennének, mint a hosszúak, ami a bankszektor számára jelentene javuló környezetet.

Az EKB kamatemelései és az energiaárak okozta bizonytalanság nyomán kiárazódott az MNB tartós kamatcsökkentéseinek valószínűsége. Az augusztusra kommunikált, újabb csökkentés után 5,5%-ra érkező alapkamat mellett a hosszú futamidejű kamatderivatívák (FRA-k) csak további 1-2 kamatcsökkentést áraznak a következő 2 évre, ami konzervatívnak tűnik, mivel nagy krízisek és negatív meglepetések nélkül az MNB ennél sokkal többre lehet képes, például bezárhatja a kamatkülönbséget a lengyel szinttel szemben (most 3,75%). Ez a rövid, 1-3 éves magyar állampapírokban jó lehetőséget teremt. Az MNB vártnál nagyobb kamatcsökkentései ezzel párhuzamosan a jelenlegi szintekről gátolhatják a forint további nagymértékű erősödését, így a hazai devizától inkább oldalazásra számítunk.

Bár a főbb részvényindexek nem mutatnak nagy elmozdulást a felszínen, a felszín alatt nagyon komoly rotáció zajlott az elmúlt másfél hónapban. A korábbi vezető, minden rekordot megdöntő és így – most már tudjuk – buborék-közeli állapotba kerülő AI-kapcsolt emelkedés kifulladt és gyors korrekció ment végbe az ennek kitett szegmensekben. A korrekciót kiváltó ok - a nagyon magasra szökő pozícionáltság és felfokozott várakozások mellett – vélhetően az AI beruházások száguldását biztosító finanszírozási képesség meglétével kapcsolatos negatív hírek voltak. Egyre kevesebb érdeklődés mutatkozik a kötvénykibocsátásoknál, amelyek egyre magasabb felárak mellett mennek el, miközben alternatívaként az esetleges addicionális részvényrábocsátások pedig a részvénypiacon okoznának árfolyamesést okozó kínálati többletet.

Ezzel párhuzamosan a részvénypiac nem AI-kapcsolt szegmense, amely korábban lemaradó volt, jól teljesített, azaz nem széles eladást, csak rotációt láttunk a piacon. Az elmúlt időszak heves visszaesése sokat segített a piac egészségének fenntartásában, számos olyan iparág árazása és így kilátásai is javultak, amelyeket alapvetően hosszú távon vonzónak gondolunk. Így az energiatárolás, elektrifikáció és alternatív energia területén jelentős visszaeséseket követően a korrekció zöme már mögöttünk lehet.

Az AI beruházási boom legnagyobb kérdése, hogy a már kiépített szolgáltatások milyen készpénz-generáló képességgel rendelkeznek majd, amelyek felhasználhatóak lennének a további bővítésre. Ezzel kapcsolatban még jelentős a bizonytalanság, de jó hír, hogy piaci pletykák szerint az Anthropic üzemi szinten már nyereséges volt a második negyedévben.

A részvénypiaci rotációnak megfelelően a nagy indexek nem mozogtak sokat és ez Európára is igaz volt, ahol az energiaár problémák fényében ezt kedvező fejleménynek tekintjük."

A portfólióajánló sorozatban a modellportfóliók devizák szerinti kitettségét is követjük. Az Amundi Alapkezelő modellportfóliójának devizák szerinti aktuális kitettségei:

• HUF kitettség: 70%
• EUR kitettség: 10%
• USD kitettség: 10%
• Egyéb devizás kitettség: 10%

Az eszközallokáció csupán tájékoztató jellegű.