Kacsóh Pongrác Rákóczi című daljátéka 120 év után tér vissza, méghozzá koncertszerű, félig szcenírozott formában, ahol a hangsúly a zenén, az érzelmeken és a történet emberi oldalán van. A május 6-i bemutató különleges apropója, hogy 2026-ban ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját, így az előadás egyszerre tisztelgés és újraértelmezés: megmutatja, hogy a történelem élő, személyes és nagyon is mai kérdéseket felvető történet.

A daljáték középpontjában egy férfi áll, aki két világ között őrlődik: az egyik oldalon ott a haza, a szabadságharc és a felelősség, a másikon pedig a szerelem, a család és a személyes boldogság. A történet bejárja a bécsi udvar csillogását, a kuruc táborok porát, és közben megmutatja, hogy a „nagy történelem” mögött mindig nagyon is emberi döntések, félelmek és vágyak húzódnak. A kérdés, amelyet feltesz, ma is ugyanaz: mit választ az ember, ha egyszerre hívja a szíve és a kötelessége? A Rákóczi daljáték így válik 2026-ban újra aktuálissá: ma is fontos a mondanivalója. A múlt személyes történetek sokasága, a zene erőteljes; a történet pedig nagyon is mai. Ez egy olyan előadás, ahol a szabadság eszméje, az emberi döntések súlya és a szerelem ereje egyszerre szólal meg a színpadon – áll a közleményükben.

A Rákóczi zenei világa meglepően friss. A produkció kiváló szereposztással valósul meg, a Budapesti Operettszínház fiatal művészeinek közreműködésével: Amáliát a frissen Jászai Mari-díjjal kitüntetett Kiss Diána alakítja, aki Rákóczi feleségeként két tűz között él. II. Rákóczi Ferenc szerepében Papp Balázs látható, aki nem szoborszerű ikonként, hanem hús-vér emberként jelenik meg. Magda, a titokzatos udvari nőalak (Süle Dalma) két világ között reked, és végül tragikus hőssé válik. Katica (Fogl Noémi) a nép tiszta hangja, aki megmutatja, hogyan sodródik bele egy átlagos család a történelem viharába. Andris (Balczó Péter) a fiatal kuruc katona, míg Heister császári hadvezérként Pete Ádám Dávid a rendszer embereként jelenik meg: nem gonosz, csak más oldalon áll. Tassonyi Balázs pedig Kuczug Balázsként, aki a legnagyobb dráma közepén is képes emberközelivé tenni a történetet.

Történelmi kitekintés

II. Rákóczi Ferenc neve a magyar történelemben olyan szimbólum, amelyhez a mai napig érzelmek, értékek kapcsolódnak. Öröksége ma is él, mert arról szól, hogy mit kezdünk a saját életünkkel, amikor választanunk kell. A haza és a szerelem között, a biztonság és a szabadság között, a könnyebb út és a helyes út között. Ezért tud ma is megszólítani: mert a dilemmái emberiek, a döntései bátorítóak, a története pedig arra emlékeztet, hogy a szabadságvágy nem múló divat, hanem generációkon átívelő közös tapasztalat.

Rákóczi munkássága így nemcsak történelmi örökség, hanem lelki iránytű is. Egy olyan üzenet, amelyet 350 év távlatából is értünk: hogy a szabadságért érdemes kiállni, a közösségért érdemes áldozatot hozni, és hogy a nemzet ereje mindig azokból a hétköznapi emberekből épül fel, akik hisznek valamiben – akár a legnehezebb időkben is.